Pannon-tenger Miskolcon
?Óriási szenzációnak számított a ciprusok megtalálása, óriási kihívást jelentett a feltárás és a bemutatás, mely széleskörű kreativitást és összefogást teremtett. Miskolc élni tudott a lehetőséggel? ? mondta el Halász János. Hozzáfűzte: a múzeumügy átfogó reformját jelentette az, amikor az év elejével a megyei fenntartásból a városhoz került az intézmény. A fenntartóváltás után jelenleg a finomhangolás zajlik, melyhez jövőre 10 millió forinttal több állami támogatást kap a Hermann Ottó Múzeum, de jövőre további 14 millió forintos pályázati forrásból 2014-ben további 14 millió forintot kap a múzeum honfoglalás-kori tárlatának megvalósítására.
?Miskolc Észak-Magyarország kulturális fővárosává vált, melyet jól jelez többek között a Bartók Operafesztivál vagy a Cinefest. A kultúrát azonban a kistelepüléseken lakók számára is elérhetővé kell tenni, ezért támogatom, hogy a megye leghátrányosabb területein élők is eljussanak ebbe a múzeumba.?
Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója elmondta: gyermekfoglalkoztatók, szemináriumi termek is létrejöttek, melyek később hasznosít majd az intézmény. Szerveznek továbbá a jövőben olyan gyűjtő utakat, melyektől a múzeumi tárgyak gyarapodását várják. ?Olyan élményekkel teli tudásbázist kíván az intézmény megteremteni, amelyben a hároméves kisgyerekkel ugyanúgy érdemes betérni, mint a vizsgára készülő egyetemi hallgatónak, vagy akár a szellemi felfrissülésre vágyó nyugdíjasnak. A cél nem az, hogy csupán a szülők hozzák múzeumba a gyereket, mert az kell. Sokkal inkább szeretnék a múzeum munkatársai, hogy a gyerek akarjon a múzeumba jönni és maradni, hogy a többgyerekes családok úgy találkozzanak a kiállításon, mint ahogy összefutnak a játszótereken? ? hangzott el.
A létesítmény a Herman Ottó Múzeum épülete előtti területen épült fel. Az összesen 942 négyzetméternyi alapterületű, kétszintes építmény csaknem 600 négyzetméteres kiállítótérrel, valamint egy 82 négyzetméteres konferenciateremmel rendelkezik. ?Remélhetően fontos szerepet tölt majd be a tudományos kutatás és az oktatás területén, valamint számos szakmai program, és időszakos tárlat kap majd helyet benne. Ezek mellett lehetőség nyílik arra is, hogy tudományos ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket, ásványbörzéket, rendezvényeket és rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezzen, illetve tartson itt a múzeum? ? hangzott el az eseményen.
A múzeumigazgató kifejtette: januártól Miskolc városa a múzeum új fenntartója, és az önkormányzat munkatársai is most tekinthetik meg a tárlatot, amiben a pályaudvarnál előkerült mamut-anyag is helyet kapott. ?Miskolc nem feléli a múltját, hanem élni tud vele. És nem a csak a mostani átadás bizonyítja ezt, köszönettel tartozom azoknak, akik a vár felújítását megtervezték és útra indították, hogy Nagy Lajos király korában érezhessük magunkat, és azoknak, akik a bencés templom feltárását elkezdték és végigvitték? ? tette hozzá Kriza Ákos polgármester.
A miskolci múzeum büszkeségei közé tartoznak azok a fák, melyek a 7 millió évvel ezelőtt elpusztult mocsárciprus-erdő 16 fából álló részletei ? egyedülálló módon álló formában kerültek elő. A részben földbe süllyesztett épület ad otthont az ősfák köré szervezett kiállításnak, itt a látogatók mindenekelőtt interaktív módon tekinthetik át a földtörténet 4,5 milliárd évének legfontosabb eseményeit. Az ősfák helyén egykor lerakodó rétegsor hiteles rekonstrukciója segít abban, hogy virtuálisan mindenki leereszkedhessen a bükkábrányi lignitbánya mélyére. A múzeum számára a kimentett fák ? azokkal együtt, amelyek a bányában maradtak és szükségszerűen az enyészeté lettek ? tudományos és szimbolikus értéket is képviselnek: szimbólumai a Megyei Múzeumügy teljes megújításának. A ?Pannon-tenger Múzeum? megépítésével a cél egy minden ízében 21. századi, igényes természetrajzi látványosság megteremtése, mely egyszerre tanít és szórakoztat, és mindenekelőtt követendő példát ad.
A kiállítás szerves részét képezi majd a rudabányai őslénytani leletegyüttes, amelyet a legrészletesebben az országban elsőként itt ismerhet meg a nagyközönség. Az 1967-től kutatott Rudapithecus hungaricus ősmajom maradványainak bemutatása mellett részletesen foglalkozik a tárlat az ember biológiai, technikai és kulturális fejlődésével az első, 7 millió éves emberelődtől a legújabban felfedezett flores-i emberig.
Egy önálló kiállító térben helyezték a Herman Ottó Múzeum különleges értéket képviselő, 19.000 tételt tartalmazó ásványtárának anyagából válogatott A Kárpátok ásványai című tárlat. A mai Magyarország területéről ez a létező legteljesebb gyűjtemény a világon.
A projekt nettó 369 231 616 forintos uniós támogatást nyert - ez az összeg a bekerülési költség 85 százalékát tette ki, a hiányzó, mintegy nettó 65 158 520 forintot önrészként kellett biztosítani.