A Miles in armis ? Katona a seregben/ Képek a pannóniai hadsereg mindennapjairól című tárlat június 15. és szeptember 30. között tekinthető meg az intézményben.
? A hadsereg a római társadalom, a római mindennapok meghatározó része volt ? hangsúlyozta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője, aki a tárlat szakmai köszöntőjét mondta. Mint kifejtette, Róma egész fejlődése "katonai történetre" épült. A kezdeti kis városállam létét folyamatosan fenyegették a Rómával ellenségesen fellépő népek. Róma ebből a fenyegetett létből csak úgy tudott kilépni, ha folyamatosan védekezésre, a helyzet stabilizációjára, majd ebből a biztosított pozícióból kiindulva kitörésre rendezkedik be. ? Ezek voltak a mozgatórugói annak, hogy a kis városállamból néhány évszázad alatt az egész Mediterrán térség nagyhatalma vált ? magyarázta a tudós.
Később Róma a provinciák irányába terjeszkedett, ami nem lett volna lehetséges erőteljes, fegyelmezett, évszázadokon keresztül a hagyományait őrző hadsereg nélkül. Az i. sz. 3?4. században az új kihívásokra válaszul a római hadsereg a különböző népek, törzsek taktikájához próbált alkalmazkodni. Ekkor jelentős változáson ment át a fegyverzet, megváltozott a taktika, ahogy a hadsereg szerkezete is, amelyet határvédő és belső mozgó egységekre osztották fel.
A római hadsereg az i. sz. 1. század közepén jutott el Pannóniába, amely a barbár törzsek általi folyamatos veszélyeztetettség miatt különösen fontos védőbástyája volt a birodalomnak. A pannóniai katonaság erejét mi sem jellemezte jobban, mint hogy támogatásukkal a császári cím sorsa is eldőlhetett, és számos pannóniai katona fordult meg a császári testőrség soraiban. ? A tárlat a katonaság pannóniai jelenlétét mutatja a be a hadsereg felépítésétől kezdve a mindennapokon át a leszerelt katonák, veteránok letelepedéséig a provinciában ? ismertette Borhy László.
Mint kifejtette, a tárlat bemutatja a római hadsereg legfontosabb fegyvernemét, a legionáriusokat, hiszen ez a nehézgyalogság biztosította Róma terjeszkedését évszázadokon át, valamint a lovasságot. A kiállításon egyaránt látható a gyalogság és a lovasság fegyverzete, a két fegyvernemnek ugyanis eltérő volt a pajzsa, a kardja, a védőfelszerelése. ? A kiállítás foglalkozik a római flottával, hadihajókkal a Dunán, mivel Pannónia folyami határtartomány, a Római Birodalom egyik legjobban megerődített határszakasza volt ? mondta.
Bemutatják a római katonaság békés tevékenységét is, a legionáriusok ugyanis különböző mérnöki feladatokat láttak el, csatornák, vízvezetékek építésében vettek részt a provinciában. ? Arról is van adatunk, hogy a 276 és 282 között uralkodó Probus császár a katonaságot szőlőtelepítésre vezényelte ki. A legionáriusok ezen annyira felháborodtak, hogy megölték az uralkodót. Érdekes a kiállítás orvoslásnak szentelt része is ? sebészeti eszközöket, orvosságos üvegcséket mutatnak be, de láthatók a hordódongákba égetett feliratok is. A hordókban a légió tábori kórháza, a valetudinarium számára szállították a bort, amely vámmentességet élvezett ? fejtegette Borhy László.
Bemutatják a római katonaság hitvilágát: a gyakorlótérnek is voltak istenei, de nagy tiszteletnek örvendett Mars és Minerva, és foglalkozik a tárlat a leszerelt veteránokkal is, akik 25?26 év után többnyire abban a tartományban telepedtek le, ahol szolgáltak. Ha tisztességes elbocsátásban, honesta missióban volt részük, pénzt vagy földet kaptak, de nagyon sokszor megfigyelhető, hogy különböző tisztségeket vállaltak ? polgármesterek, városi kincstárnokok lettek, vagy az építkezéseket felügyelték.
? A kiállítás a katonaság mindennapjait, a katonaság és a provincia, a katonaság és a provincián kívüliek kapcsolatrendszerét nagyon sokrétűen mutatja be régészeti leletek, fényképek, festmények, makettek segítségével ? összegezte Borhy László.
