Arató Endre
Gyermekkorát a csehszlovákiai Komáromban töltötte, az itt tapasztalt élmények hatására kezdett a kisebbségekkel foglalkozni. Származása miatt három évig volt munkaszolgálatos Kárpátalján és Erdélyben, végül megjárta Gunskirchent és Mauthausent. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és ebben az évben beiratkozott a budapesti egyetemre. 1949-ben szerezte meg a bölcsészdoktori oklevelet, doktori értekezését A szlovák értelmiség a forradalom előtt címmel írta meg. Az egyetem elvégzése után a Közoktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetésével bízták meg, számos kezdeményezése azonban nem tudott megvalósulni.
1951-ben a Történettudományi Intézet tudományos kutatója lett, ahol feladatul Csehszlovákia történetének kutatását és a reformkori nemzetiségi kérdés vizsgálatát kapta. Az előbbinél főként a 19. századot vette górcső alá, azon belül a gazdaságtörténetet elemezte. 1956 januárjában védte meg A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848 című kandidátusi értekezését. Ebben a hat magyarországi nemzetiség gazdasági, politikai fejlődését elemezte, megvilágította a nemzetiségi mozgalmak egymással való kapcsolatait. Már az MTA TTI munkatársaként is bekapcsolódott az oktatásba, 1957 nyarától pedig az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékére nevezték ki docenssé. Nevéhez több egyetemi jegyzet fűződik, a tanszék munkatársaival közösen írta meg Csehszlovákia és Jugoszlávia Történetét. 1965-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.
Kutatásait tovább folytatta, így a hatvanas évek végére egy újabb nagy szintézis került ki a kezei alól: megírta Kelet-Európa történetét a 19. század első felében. Újszerűen közelítette meg magát a fogalmat is, ő az Elbától az Urálig terjedő területet értette alatta, a népek bemutatása révén a történeti táj történelmét foglalta össze. Ezzel a művével lett akadémiai doktor 1969-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta tagjává, székfoglalója a magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának XVIII. századi előzményeit vizsgálta.
Fő művei: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. I-II. Bp., 1960.; A magyar-csehszlovák viszony ötven éve 1918-1968. Bp., 1969.; Kelet-Európa története a XIX. század első felében. Bp., 1971.; A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Bp., 1975.; Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Bp., 1977.; A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. Bp., 1978.
A róla szóló irodalom: Király Péter: Arató Endre. Magyar Tudomány, 1978.; Diószegi István: Arató Endre emlékezete. Századok, 1981,; Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von prof. Endre Arató. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1981.