Balla Antal

Kultpol

Református, főként gazdálkodással foglalkozó családból származott, a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Újságíróként kezdett dolgozni, a Nemzet munkatársa lett. Harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette. Tovább folytatta újságírói tevékenységét, 1929-ig a Hadirokkantak Lapját szerkesztette. 1919 és 1922-ben a Nemzet szerkesztője lett, de 1922-ben a Pesti Hírlapban kötött ki, 1926-től belső munkatársként a külpolitikai rovatot irányította. 1946-ban a Kis Újság felelős szerkesztője volt.

Aktív politikai szerepet vállalt. Szabadelvű politikusként 1931-ben csatlakozott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz. 1945 és 1947 között a nemzetgyűlés képviselője, a párt intézőbizottságának tagja lett. 1945. november 15-től és 1946. november 20-ig a koalíciós kormányban tájékoztatási miniszteri posztot töltött be. Egyik szerzője volt a Magyarország köztársasági államformájáról szóló, ún. 1946. évi I. törvénycikk. indokolásának. A kisgazdapárt 'felszalámizása' után a Balogh István vezette Független Magyar Demokrata Párt tagja volt 1947 és 1949 között.

Történészként elsősorban újkori és legújabb kori történelemmel foglalkozott. 1945. május 30-án lett a MTA levelező tagja, székfoglalóját 1946. január 14-én tartotta Az angol munkásmozgalom címmel. Politikai szerepvállalása miatt 1949. október 31-én visszaminősítették tanácskozó taggá. 1946 és 1948 között a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen a gazdaságtörténet nyilvános rendes tanáraként oktatott.

Főbb művei: Hobbes és az újkori abszolutizmus. Bp., 1910.; A nemzeti szocializmus válsága. Bp., 1920.; A liberalizmus története. Bp., 1926.; Az utolsó száz év története. Bp., 1931.; A legújabbkor világtörténete. Bp., 1932., 2. bőv. kiad. 1937.; A legújabb kor gazdaságtörténete. Bp., 1935.; Budapest szerepe Magyarország történetében. Bp., 1935.; Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban. Bp., 1936.; Az Észak-Amerikai Egyesült Államok története. Bp., 1941.; Magyarország története. Bp., 1942.; II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepe és jelentősége. Bp., 1943.; Az Észak-Amerikai Egyesült Államok tegnap és ma. Bp., 1945.