Bleyer Jakab

Német parasztcsalád gyermekeként a bácskai Dunacsében (Tscheb, a mai Čelarevo, Szerbia) született. Német népiskolai tanulmányai után a tehetséges fiú az újvidéki (Neusatz, Novi Sad) magyar gimnáziumba, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumba járt. 1897-ben az Eötvös Kollégium tagjaként magyar-német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányait a müncheni és a lipcsei egyetemen folytatta, állami ösztöndíjjal germanisztikát tanult. Tanári pályafutását 1897-ben a fővárosban kezdte meg, ahol a II. kerületi egyetemi gimnázium és a Ferenc József Nevelőintézet helyettes tanára lett. 1900 és 1903 között a soproni állami reáliskolában oktatott, itt bekapcsolódott a hazai németség kultúrájának az ápolásába. 1904 és 1908 között a budapesti V. kerületi (Markó utca) főgimnázium tanáraként tevékenykedett. 1905-ben a budapesti egyetemen a német nyelvészet és a régi német irodalom története tárgykör magántanára lett, 1908 és 1911 között a kolozsvári egyetemen a német irodalom történetének nyilvános rendes tanára volt. 1921-től haláláig ismét a budapesti egyetemen találjuk, ahol oktatói munkája mellett a Német Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet igazgatását is ellátta.

1918-tól aktív politikai szerepet vállalt, ő volt a magyarországi német kisebbség politikai szervezkedésének egyik vezetője. A Budapesti Hírlap és a Pester Lloyd hasábjain elítélte Károlyi Mihály és Jászi Oszkár politikáját. 1919 augusztusa és 1920 decembere között a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere volt. 1920 és 1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával a szentgotthárdi választókerület nemzetgyűlési képviselője, 1924-től a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarnländischer Deutscher Volksbildungsverein) ügyvezető alelnöke. 1927-től kormánypárti programmal a villányi választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. A németség érdekében publicisztikai munkát is folytatott: 1921-től a Sonntagsblatt című hetilap, 1929-1933-ban a Deutsch-ungarische Heimatsblätter című folyóirat alapítása és kiadása köthető személyéhez.

Tudományos munkássága kezdettől fogva összekapcsolódott a Budapesti Philológiai Társasággal és az Egyetemes Philologiai Közlönnyel. 1904 és 1908 között a társaság másodelnöke volt, 1914 és 1922 között a közlöny társszerkesztését látta el. A folyóiratban jelentek meg első komolyabb tanulmányai, amelyek főként a középkori német források magyar vonatkozásait tárták fel. Megvizsgálta a hun-magyar mondakör germán elemeit, foglalkozott a Magyarországon járt német költők műveivel. Elemezte Goethe magyar irodalomra gyakorolt hatásait. Közzétette Friedrich és Dorothea Schlegel Széchényi Ferenchez intézett addig nem publikált leveleit. A Magyar Tudományos Akadémia 1910. április 28-án választotta levelező tagjává. Gróf Széchényi Ferenc és Schlegel Frigyes című székfoglalóját 1911. február 11-én tartotta.

Fő művei: A magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig. Bp., 1897.; Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben. Századok, 1899.; Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából. Bp., 1902.; A magyar-hun monda germán elemei. Bp., 1906. németül: Halle, 1907.; Gottschied hazánkban. Bp., 1909.; Hazánk és a német philologia a XIX. század elején. Bp., 1910.; Friedrich Schlegel am Bundestage in Frankfurt. Ungedruckte Briefe Friedrich und Dorothea Schlegels 1815-1817. München-Leipzig, 1913. A hazai németség. Bp., 1917.; A hazai németség kérdéséhez. Bp., 1917.

Róla szóló irodalom: Gratz Gusztáv: Bleyer Jakab. Magyar Szemle, 1934.; Denkschrift für Jakob Bleyer. Berlin-Leipzig, 1934.; Koszó János: Bleyer Jakab emlékezete. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1935.; Moser, Hugo: Jakob Bleyer als Wissenschafter. Südostdeutsches Archiv, 1959.; Schwind, Hedvig: Jakob Bleyer. München, 1960.; Jakob Bleyer 1874-1933. Eine chronologisch geordnete Auswahlbibliographie der Schriften und Werke Dr. Jakob Bleyers. Összeáll.: Paul Ginder. Gerlingen, 1974.; Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Bp., 1975.; Gedenkband zum 50. Todestag Jakob Bleyers, 5. Dezember 1933. Összeáll.: Spiegel-Schmidt Friedrich. Sinsheim, 1983.; Tilkovszky Loránt: A Bleyer-portré problematikus vonatkozásai. Történelmi Szemle, 1993.; Fata Márta: Bleyer Jakab nemzetiségi koncepciója és politikája. Regio, 1994.