Borovszky Samu

Édesapja, Borovszky Pál a Duna szabályozási munkálatainál dolgozott mérnökként. A család 1870 októberében Nagyszalontára költözött, Samu gimnáziumi tanulmányait itt kezdte meg. 1873-ban a békési iskolában végezte a 3-5. osztályokat. 1876-ban tanulmányait a budapesti református főgimnáziumban folytatta. 1879 és 1883 között a budapesti egyetemen tanult, ahol bölcsészdoktori és magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett.

Első munkahelye a Magyar Tudományos Akadémia volt. 1882-től írnok, 1884-től irattárnok, 1894-től irodaigazgató. 1909-től a Magyar Történelmi Társulat titkára. Ebben a tisztségében rengeteget dolgozott. Törekedett a fiatalabb generáció bevonására, stabilizálta a Társulat anyagi helyzetét.

Tudományos munkásságát a helytörténet, a magyar őstörténet, a középkor és a népvándorlás kora tette ki. 1896-ban bekapcsolódott a Magyarország vármegyéi és városai című monumentális sorozat szerkesztésébe. Sziklay Sándorral karöltve több kötet kiadása fűződik a nevéhez. Közreműködésével készült el a 26 darab közül 25. A korabeli kritika elismerő szavakkal illette a sziszifuszi munkát. Halála megakadályozta, hogy részt vegyen a Somogy kötet szerkesztésében. Más történeti témákat is vizsgált, így a dákok és a longobárdok történetét, a váradi regestrum forrásértékét, a nagy francia forradalom történetét. A Magyar Tudományos Akadémia 1899. május 5-én választotta levelező tagjává. A nagylaki uradalom története című székfoglalóját 1900. április 9-én mondta el. 1909 és 1912 között a Századok című folyóirat szerkesztésében vett részt. A visszaemlékezések szerint halálakor a Századok kéziratát tartotta a kezei között.

Fő művei: A dákok. Bp., 1883.; A longobárdok vándorlása. Századok, 1884.; Név- és tárgymutató a Turul 1883-1892. évfolyamaihoz. Bp., 1893.; A honfoglalás története. Bp., 1894.; Csanád vármegye története 1715-ig. I-II. Bp., 1896-1897.; A népvándorlás kora. Bp., 1900. (Nagy képes világtörténet IV.); A nagylaki uradalom története. Bp., 1900.; Egy alajbég telepítései. Bp., 1901.; Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom. Társszerző: Karácsonyi János. Bp., 1903.; Szendrő vára. Bp., 1907.; Borsod vármegye története a legrégibb időktől. I. Bp., 1909.; A nagy francia forradalom. I-III. Szerk. Bp., 1911.

Róla szóló irodalom: Ballagi Aladár: Borovszky Samu. Századok, 1912.; Karácsonyi János: Borovszky Samu emlékezete. Bp., 1914.; Tóth Ferenc: A millenniumi Csanád megyei monográfia születése. Makó, 1996.