Czinár Mór Pál

Szülei, Czinár Pál és Strbák Teréz evangélikusok voltak, 1796-ban katolizáltak. Gimnáziumi tanulmányait Győrben végezte, 1803-ben a bencés novíciusok közé lépett. 1803 és 1809 között Győrben és Pannonhalmán teológiát és bölcseletet tanult, 1811-ben pappá szentelték, 1817-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. 1809-től a nagyszombati, 1810-11-ben a győri bencés gimnázium tanára lett. 1811-ben betegsége miatt Tihanyban töltött pár hónapot, majd visszatért Pannonhalmára, ahol a novíciusmester helyetteseként dolgozott. 1812-14-ben a filozófia tanára a pozsonyi királyi akadémián, 1814-15-ben Pannonhalmán tanított. 1815-től a győri bencés gimnázium tanára, 1824-26-között igazgató és bencés házfőnök Győrben. Tanítványai között Deák Ferencet is megtaláljuk. Győrből Pozsonyba ment, ahol 1826 és 1828 között házfőnök és igazgató volt. 1829-43-ban Pannonhalmán a főapát titkára, 1843-tól könyvtáros és levéltáros, 1870-75-ben a könyvtár igazgatását is ellátta.

A pannonhalmi könyvtárban és levéltárban teljesedett ki igazán tudományos tevékenysége. Elkészítette a könyvtár repertóriumán, a művön két évet dolgozott. Rendezte a főapátság numizmatikai gyűjteményét, jegyzéket állított össze a levéltári anyagokról. Munkájában némi törést okozott az 1848-as forradalom és szabadságharc, királyhűsége miatt el akart menekülni Magyarországról. A szabadságharc leverése után jó kapcsolatait igyekezett a rend javára fordítani. Később rendezte a könyvtár növénygyűjteményét, külön repertóriumot készített a teológiai munkákról.

Több történeti műve kéziratban maradt. Iskolai célokra állította össze a Historia regum Hungariae ad mentem benigni systematis de anno 1805 concinnata című könyvet. Sokat foglalkozott a különböző rendházak történetével. Kéziratos műveiben feltárta az egyes apátságok birtokviszonyait, kitért irodalmi életükre, összeszedte a rendtagokat. Érdekes, hogy munkáihoz kevésbé vette igénybe a pannonhalmi levéltár okleveleit. Nagy munkát jelentett, amikor elkészítette Fejér oklevéltárának indexét, amelyet a szakma némi kritikával ugyan, de lelkesen fogadott. Átdolgozta Fuxhoffer Monasterologiáját: a hibás adatokat kijavította, a hiányos ismereteket kiegészítette. Sokkal bővebben közölte a jelentősebb apátságok történeti adatait.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én választotta levelező tagjává. Székfoglalóját Győr vármegyei Sabariáról címmel 1859. július 25-én tartotta meg.

Fő művei: Collectio monumentorum quae in memoriam Bibliothecae Apponianae custodia sunt. Pozsony, 1827; Damiani Fuxhoffer Monasterologiae regni Hungariae libri duo. I-II. Pest, 1858-60.; A Győr vármegyei Sabariáról Akadémiai Értesítő, 1859.; Fejér György magyarországi okmánytárának betűrendes tárgymutatója. Pest, 1866.

Róla szóló irodalom: Czinár Mór. Századok, 1875.; Ipolyi Arnold: Emlékbeszéd Czinár Mór felett. Bp., 1876.; Sörös Pongrác: Czinár Mór. In: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története VI./B. Bp., 1916.