Fabritius Károly

Erdélyi szász családból származott, famíliája több lelkészt adott az evangélikus egyháznak. Édesapja, Fabritius Károly, könyvkötő, édesanyja Schuller Karolina. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd nagyszülei támogatásával 1847-ben Lipcsébe ment teológiát tanulmányait. Itt kezdett el történelemmel foglalkozni, legelső tanulmánya Hunyadi János életével foglalkozott. Az egyetemet 1849-ben fejezte be, de még hazatérése előtt több történésszel konzultált a szászok Rajna-vidéki származásáról. 1849-50-ben Bécsben az udvari könyvtárban kutatott, gr. Nádasdy Ferenc házánál a gróf mostohafiának volt társalkodója. Pozsonyban a Pressburger Zeitung munkatársa, majd szülőföldjére tért vissza, hogy részt vegyen a Siebenbürger Bote szerkesztésében. Elképzeléseit azonban nem tudta megvalósítani, a konfliktusok miatt szeptember végén felmentették. 1850 októberében tanári állást kapott a segesvári gimnáziumban, a státusz jó ugródeszkának bizonyult a lelkészi pályafutás felé. 1855-től segesvári másod-, 1865-68-ban első segédlelkész, 1868-79-ben Szászapoldon lelkész. 1870-től haláláig többnyire a fővárosban tartózkodott, 1866-ban, 1872-78-ban országgyűlési képviselővé választották.

Tudományos tevékenységet egyház-, politika- és művelődéstörténeti területeken fejtett ki. Feldolgozta a Kraus-krónikát, amely az 1608 és 1665 közötti események becses forrása. Összeállította a segesvári krónikaírók jegyzékét. Összegyűjtötte a szülőföldjére vonatkozó kútfőket. Tervezte egy Erdély történetét ismertető repertórium összeállítását, foglalkozott a jezsuiták erdélyi jelenlétével. Célul tűzte a kallódó adatok összegyűjtését, kutatásait a honismereti közlönyökben, okmánytárakban tette közkincsé. Ismertette Lázár deák két térképét, helységnévtárat szerkesztett. Ez utóbbi a szász-német dialektus rögzítését tette lehetővé. Szász létére nem volt elfogult nemzete irányában, feltárta a szász hivatalnoki és papi réteg 17-18. századi visszaéléseit.

A Magyar Tudományos Akadémia 1872. május 24-én választotta levelező tagjává. Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformatio elterjedésére az erdélyi szászok között című székfoglaló előadását 1875. február 1-jén mondta el.

Fő művei: Der Prozess des Schässburger Bürgermeisters Johann Schuller von Rosenthal. Wien, 1852.; Die Schässburger Chronisten des siebzehnten Jahrhunderts. Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Karaus 1608-1665. II. Wien, 1865.; Namen und Verwendung der Jesuiten, welche von 1730-1773 in den siebenbürgischen Ordenshäusern wirkten. Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 1863.; Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformáció elterjedésére az erdélyi szászok között. Bp., 1875.; Urkundenbuch zur Geschichte des Kisdér Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete des selben ehedem befindlichen Orden. Nagyszeben, 1875.; Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Bp., 1878., új kiad.: Ódon Erdély. I. Szerk.: Sas Péter. Bp., 1986.

Róla szóló irodalom: Fabritius Károly, Századok, 1881.; Kozma Ferenc: Emlékbeszéd Fabritius Károly levelező tag fölött. Bp., 1883.