Gyurikovits Pál és Petenády Erzsébet fiaként a Trencsén megyei településen látta meg a napvilágot. Alapfokú oktatásban Vágújhelyen és Nemes-Podhrágyon részesült, majd Trencsénben, Modoron és a pozsonyi evangélikus líceumba járt. A magyar nyelv megtanulása végett középiskolai tanulmányait a nagykőrösi református gimnáziumban végezte. 1796-1802 között Pozsonyban, Nagykőrösön, majd ismét Pozsonyban jogi, bölcsészeti és történeti tanulmányokat folytatott. Kezdetben gazdálkodásra adta a fejét, azonban a Pozsony megyei Pusztafödémesen, a Zichy család uradalmában vállalt állás nem váltotta be elképzeléseit. 1805-ben elveszítette szüleit, az örökség átvétele után a Baranya megyei Dárdán, majd a Veszprém megyei Mezőlakon gazdatiszti írnokként tevékenykedett. Gyurikovits János táblabíró halála után Pozsonyba ment, 1812-ben esküdtté nevezték ki. 1818-tól pozsonyi városi tanácsnok és Budán az országbírói hivatal tisztviselője, 1823-tól pozsonyi törvényszéki bíró, 1825-39-ben Pozsony város országgyűlési követe, 1840-től haláláig váltótörvényszéki bíró Pozsonyban.
Tudományos érdeklődésére meghatározó volt, hogy ismeretségbe került Lehoczky Andrással, a híres családtörténeti íróval. Könyvtára gazdag volt sok igen ritka könyvben és kéziratban; hozzá hasonló egyeseknél kevés találtatott a hazában. 1804-ben kezdte a gyűjtést, fáradtságot és költséget nem kímélve. A hiteles kéziratok és eredeti fontos oklevelek ívrétben 33 vastag kötetet tesznek ki, melyek nagyrészt Magyarország földjének és népének ismertetését, történetét, statisztikáját és nemzetségeinek származását foglalták össze. Hatalmas kéziratos és okleveles anyagát Fejér György is hasznosította Codex diplomaticus című okmánytárában. Tört. tanulmányai főként a Tudományos Gyűjteményben, a Tudománytárban, valamint bécsi folyóiratokban jelentek meg. Tudományos érdemeiről a külföld is elismerőleg emlékezett meg. Toldy Ferenc szerint 'a régi idők tetteit igyekezett kibontani homályukból ... Fáradhatatlan volt ő, s áldozatokban kifogyhatatlan a hazai történet forrásai gyűjtésében, mi által lön, hogy gazdag könyvtára legbecsesebb részét számtalan kiadatlan munka, oklevél, kézirat, atlasz s mindennemű egyéb emlék képezi, köztük foliánsai az önkezével gondosan másolt kútfőknek.' Kéziratainak jelentős részét az Országgyűlési Könyvtár őrzi.
A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9-én választotta levelező tagjává.
Fő művei: Mezőlaki uradalomnak leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1820.; Pozsony vármegyének népessége. Tudományos Gyűjtemény, 1821.;. Turócz-szent-mihályi Turóczi nemzetség. Tudományos Gyűjtemény, 1822.;. Kollár Ádám bécsi könyvtár őrzőjének élete, munkái s kéziratok gyűjteménye. Tudományos Gyűjtemény; 1823.; Vöröskő várának bővebb esmertetése s historiája, Pápa mezővárosa nevének eredetéről és régiségéről.; Tudományos Gyűjtemény1824.; Két nevezetes oklevele Székesfejérvárnak. Tudományos Gyűjtemény, 1825.; Magyar országgyűlésére idéző két nevezetes levél I. Mátyás király halálának idejéből. Tudományos Gyűjtemény; 1826.; Moriczhida Győr vármegyében fekvő helység ismertetése. Tudományos Gyűjtemény 1829.; Magyar nyelven irt eredeti oklevelek s jeles irományok XVI. és XVII. századokból. Tudományos Gyűjtemény, 1831.; A magyar nyelvnek hajdankorban Szlavonia és Horvát országokban tárnoki széken és káptalanokban volt keletéről. Tudományos Gyűjtemény; 1833.; Zrínyi János emlékének bővebb világositása. Tudományos Gyűjtemény, 1834.; De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae. I-II. Pest, 1844.; Illustrato eritica situs et ambitus Slavoniae et Croatiae Pest, 1847.
Róla szóló irodalom: Gyurikovits György. MTA Almanach, 1863.; Toldy Ferenc: Gyurikovits György. In: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. V. Pest, 1872.; Rexa Dezső: Fővonalak Gyurikovits György életéből. Irodalomtörténeti Közlemények, 1908.; Vértes György: Az Országgyűlési Könyvtár Gyurikovits-gyűjteménye. Századok, 1964.
