Nagy Gyula (Tasnádi)

Nagy Károly Gömör vármegyei főjegyző, országgyűlési követ (1843-44), igazságügyi osztályfőnök (1848), utóbb a magyar kormány alatt az országos főtörvényszék elnöke, és Ujházy Paulina fia. 1885-ben felvette a Tasnádi előnevet. A gimnáziumot Sárospatakon, Rimaszombatban és a pesti evangélikus református főgimnáziumban végezte, ahol 1867-ben tett érettségi vizsgát. 1867 és 1870 között a pesti egyetemen bölcsészetet hallgat. Ezután 1870-ben félévig a müncheni egyetemen oklevéltant tanult Löher előadásában. Innen hazatérve, 1870-76-ban Zemplén vármegyei családi birtokán gazdálkodott. 1876-77-ben a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (OSzK), 1877-1913 között a Magyar Országos Levéltár tisztviselője. 1908 és 1913 között mint országos főlevéltárnok a levéltár megbízott vezetője. Nagy érdemeket szerzett a levéltári anyag szakszerű rendezésében.

A közép- és újkori magyar történelem egyes kérdéseivel, nyelvtörténeti és gazdaságtörténeti adatközléssel, történeti segédtudományokkal foglalkozott. Jelentősek mintaszerű forráskiadványai (családi, vármegyei levéltárak stb. anyaga). A Magyar Törvénytár - Corpus Juris Hungarici millenniumi emlékkiadásában (I. Bp., 1899) fordította és jegyzetekkel magyarázta az Árpád-kori törvényeket. 1899-1908 között a Századok című történeti folyóirat szerkesztője. Ebben több tanulmánya is megjelent: 1870-ben A magyar nemzetségekről, 1871-ben Régi magyar községi pecséteink statistikája, 1872-ben Magyar onomasticon, Thurzó Karolina arczképe az augsburgi múzeumban, 1873-ben A Lónyaiak deregnyei levéltára XIV. és XV. századi okmányairól, 1877-ben Régi magyar községi pecsétek, 1880-ban Mokcsay levéltár, Ukkon pohara, Krosznai magyarok, 1889-ben Jelentés a Somosy család okiratairól címmel.

1889-től a Magyar Történelmi Társulat jegyzője, 1899-1908 között titkára. Egyúttal a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja és a magyar heraldikai és genealógiai társaság igazgatóválasztmányi tagja. Az MTA levelező tagja 1892. május 5-től. Akadémiai székfoglalóját A középkori közjegyzői intézmény címmel 1893. április 17-én tartotta.

Fő művei: Hazai oklevéltár 1234-1536. Kiad. Nagy Imrével, Deák Farkassal. Bp., 1879.; Zala vármegye története. VII. Oklevéltár. Kiad. Nagy Imrével, Véghelyi Dezsővel. Bp., 1886-90.; A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray-család oklevéltára 1234-1457. Kiad. I-II. Bp., 1887-89.; Zemplén vármegye a XVI. században. Bp., 1888.; Lipóczi Keczer Ambrus naplója 1663-1669. Kiad. Bp., 1894.; Czegei Vass György és Vass László naplója 1659-1739. Kiad. Bp., 1896.; Anjou-kori okmánytár VII. Bp., 1920.

Róla szóló irodalom: Csánki Dezső: Nagy Gyula. Századok, 1924.; Hóman Bálint: Nagy Gyula levelező tag emlékezete. Bp., 1931.