Perger János

Apja Nagyváradon a katolikus nemzeti iskola igazgatója volt. Szerepét, tudományos és nevelői jelentőségét a fiú életében Perger emlékbeszéd-írója is kiemeli. Apja korai, 1801-es elhalálozása után anyai nagybátyja, Drágosy Miklós egyesült görög püspök befolyásával, majd mostohaapja, Hajdu Ferenc irányítása alatt is gondos nevelésben részesült az ifjú. Nagyváradon jogot tanult, de emellett filozófiai iskolákat is végzett. 1814-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten, s törvényes gyakorlatát is itt végezte: 1813-ban a királyi tábla mellett hites jegyző volt. Ügyvédi munkája mellett folyamatosan művelte az irodalmat is. Heves, Gömör és Torna vármegyék táblabírájukká választották.

Schwartner Márton statisztikussal személyes kapcsolatba került fiatal korában, amikor annak Diplomatikáját lefordította. Perger ? Sztrókay Antal szerint ? rendkívül sokat tett a nemzetiség és a magyar nyelv terjesztésének ügyében. Kéziratban fennmaradt egy beszéde, amelyet a Pest megyei Domony helység bíráihoz intézett a nemzeti nyelv terjesztésének szükséges voltáról. Az idegen ajkú, de a magyar nyelv elsajátításában jól haladó, illetve a kiemelkedően tehetséges diákoknak pénzt, könyveket és szalagokat, kendőket ajándékozott jutalomként és motivációként. Általában is kiemelten buzdította az idegen ajkúak gyermekeit a magyar nyelv tanulására, például lakóhelyén és annak környékén a zsidókat. A domonyi gyülekezetnek 500 forintot hagyott végrendeletében azzal a céllal, hogy ezt az összeget a tehetséges gyerekek között osszák szét. Jótékony tevékenysége az árvák és özvegyek megsegítésére is kiterjedt, jóllehet maga sem volt tehetős.

Az MTA megbízásából egy törvénytudományi műszótár összeállításába kezdett, de halála miatt nem tudta befejezni. A nagy budapesti árvíz alkalmával betegedett meg, s rövid szenvedés után magányosan halt meg. Jogi és történeti tárgyú cikkei többnyire a Tudományos Gyűjteményben ? amelynek rendes munkatársa is volt ? (1831. V. Egy-két szó a banderiumról), a Kassai Szemlélőben és a Közhasznú Ismeretek Tára II-V. kötetében ? ebbe törvénytudományi és oklevéltani cikkeket írt ? jelentek meg. Több munkája csak kéziratban maradt fenn, ezeket az Akadémia levéltára őrzi. Kiadatlan kéziratos művei közül az Értekezés a jobbágyokról, a Magyar törvények fordítása a XVI. század közepéig, és az Emlékbeszéd Georch Illés tiszteleti tag felett ismertek. Az MTA levelező tagja 1831. február 17-től, rendes tagja 1832. szeptember 3-tól. Akadémiai székfoglalóját A hűbéri rendszerről címmel 1832. december 3-án tartotta.

Fő művei: Verbőczy István magyar törvénytára. Magyarosította s némelly jegyzékekkel megvilágosította. Pest, 1830.; Bevezetés a diplomatikába. Pest, 1821.; A magyar és hazája régenten. Pest, 1831.

Róla szóló irodalom: Sztrókay Antal: Perger János. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1842-44.