Petrovics Frigyes

Apja Holicson evangélikus lelkész volt. A magyar nyelvet Somorján (Pozsony vármegye) sajátította el. Innen Pozsonyba ment, ahol 1813-19 között a líceumban végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. 1820-ban, apja halála után a holicsi evangélikus gyülekezet többsége prédikátorrá választotta, azonban mert a gyülekezet kisebbsége őt túl fiatalnak tartotta, e hivatalhoz való jogáról hamar lemondott. Ekkor, 1821-ben Pestre jött az egyetemre jogtudományt hallgatni. Pesten Schedius-Toldy Lajos apaként fogadta és segítette. Schedius-Toldy ajánlása útján lett gróf Teleki László nevelője, akivel együtt tanult jogot a pesti egyetemen, majd a sárospataki református főiskolán. 1830-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Ugyanezen év, 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága Pozsonyban kinevezte rendes taggá a történeti osztályba. Az akadémiának három évig egyik legszorgalmasabb tagja volt. 1831-ben véleményt is mondott Kis János Polycletus-fordításáról.

1830-ban Telekivel bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Svájcot, Franciaországot és Nagy-Britanniát. Utazásuk alatt az országos és városi könyvtárakban, oklevélgyűjteményekben, valamint a levéltárakban gyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó adatokat. Ezeket a másolatokat Petrovics-gyűjtemény néven az MTA Kézirattára őrzi. Párizsban tartózkodása alatt Mignet, a francia forradalom történetírója annyira megkedvelte őt, hogy munkatársául fogadta. 1836. április 12-én Münchenben halt meg ideglázban, mielőtt Magyarországra visszaérkezhetett volna. Teleki igen nagyra értékelte Petrovics szellemi kvalitásait, a kettejük között kialakult baráti, szeretetteljes kötődés miatt Teleki nehezen viselte nevelője 1836-ban bekövetkezett hirtelen halálát: "[...] porig lesujtva és árván hagyott, aki minden bajomban őrangyalom volt és egyetlen vigaszom" ? írta anyjának.

A történész-jogász külföldi utazásának idejéből megjelent levele Hollandiából (Rajzolatok 1835. I. 12. szám. Broek leírása), illetve Magyar levéltöredékek külföldről. Dublin, Páris. (Társalkodó 1836.). Cikkei a Tudománytárban (I. 1834. Az arabiai beduinok és wahabiak, francziából; valamint: VII. 1835. Hazánkat érdeklő kéziratok a külföldön), a Magyar Tudós Társaság Évkönyvében (II. 1835. Az 1397-ben volt temesvári országgyűlésről) jelentek meg. Az MTA rendes tagja 1830. november 17-től.
 
Fő műve: Magyarország történetei időszaki táblákban, világosítva a világnak egykorú történeteivel és a magyar királyi házaknak nemzetségi lajstromaival. Pest, 1830.

Róla szóló irodalom: Zsivora György: Emlékbeszéd Petrovics Frigyes felett. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. Bp., 1840.