Révész Imre (1826?81) református lelkész és egyháztörténész unokája, Révész Kálmán református püspök fia. 1907-10-ben a kolozsvári református teológiai akadémián, 1910-11-ben a montaubani Faculté Libre de Théologie Protestante-on tanult. 1916-ban a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1912-től a kolozsvári református teológiai akadémián a teológia helyettes, majd 1914-20-ban az egyháztörténet rendes tanára. 1913-ban teológiai magántanári képesítést szerzett a sárospataki református akadémián. 1923?29-ben a tiszántúli református egyházkerület főjegyzője, 1925-28-ban a református egyház konventi, 1928-ban zsinati tagja. 1920 és 1930 között debreceni lelkész. 1927-től a debreceni egyetem református hittudományi karán az egyháztörténet magántanára, 1930-41-ben a keresztyén egyháztörténet nyilvános rendes tanára. 1938-44-ben az országgyűlés felsőházának tagja. Egyúttal a genfi egyetem díszdoktora volt 1938-tól. 1938-49-ben a tiszántúli református egyházkerület püspöke és debreceni lelkész. 1944 novemberében és decemberében tevékeny részt vállalt az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakítását előkészítő munkálatokban. Révész irányításával készült el 1948-ban a magyar protestánsok új Énekeskönyve.
Történészként főként magyar protestáns egyháztörténettel, valamint újkori társadalom-, művelődés- és eszmetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Főleg a magyarországi reformáció kibontakozását, az ellenreformációval és az uralkodói abszolutizmussal vívott küzdelmeit és a magyar protestantizmus belső ellentmondásait elemezte. 1913?20-ban a kolozsvári Református Szemle főmunkatársa, majd társszerkesztője, majd 1921?23-ban a debreceni Hit és Élet című folyóirat szerkesztője volt. Az MTA levelező tagja 1935. május 16-tól, rendes tagja 1946. július 24-től. Emellett a Comité Protestant des Aminés Françaises 1. tagja is volt. 1935-ben Corvin-koszorút kapott. Akadémiai székfoglalóját 1936. március 9-én Debrecen lelki válsága 1561?1571 címmel, illetve 1947. november 10-én Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban címmel tartotta.
Fő művei: A tudományos egyháztörténetírás. Kolozsvár, 1913.; Lutheri és kálvini vallásosság. Kolozsvár, 1914.; Dévai Biró Mátyás tanításai. Bp., 1915.; Bod Péter mint történetíró. Kolozsvár, 1916.; Vallásunk a történelemben. In: A mi vallásunk. Kolozsvár, 1918.; "Akikre nem volt méltó a világ" Képek a keresztyénség történetéből. Kolozsvár, 1921., reprint kiadás: Debrecen, 1993.; A mai magyar kálvinizmus. Bp., 1922.; Az ige fénye. Révész Imre beszédei. Debrecen, 1923.; A keresztyénség története. Kolozsvár, 1923.; A magyarországi protestantizmus története. Bp., 1925.; Révész Imre élete 1826?1881. Debrecen, 1926.; Egyháztörténelem. In: A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Bp., 1931.; Debrecen lelki válsága 1561?1571. Bp., 1936.; Méliusz és Kálvin. Kolozsvár, 1936.; Egyháztörténelem. Debrecen, 1936., reprint kiadás: Bp., 1993., 1995.; Magyar református egyháztörténet. I. Debrecen, 1938.; A reformáció az erdélyi oláhok között. Debrecen, 1938.; Református történetszemlélet. Bp., 1941.; Egy fejezet a magyar református ébredés történetéből. Debrecen, 1943.; Tegnap és ma és örökké. Debrecen, 1944; A szatmárnémeti nemzeti zsinat és az első magyar református ébredés. Bp., 1947., reprint kiadás: Debrecen, 1993.; Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban. Bp., 1948.; Lamennais és a magyarok. Bp., 1954.; History of the Hungarian Reformed Church. Washington, 1956.; Études historiques. Bp., 1957.; Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából. Bp., 1957.; Sinai Miklós és kora. Bp., 1959.; Bécs Debrecen ellen. Vázlatok Domokos Lajos életéről és működéséről. Bp., 1966.; Vallomások. (Teológiai önéletrajz és válogatott kiadatlan kéziratok 1944?1949). Vál. szerk. Barcza József. Bp., 1990.
Róla szóló irodalom: Kornis Gyula: Egyháztörténelem és vallástörténelem. Révész Imre. In: Kornis Gyula: Tudós fejek. Bp., 1942.; Bucsay Mihály: Révész Imre. Theologiai Szemle, 1967.; Szabó István: Révész Imre. Magyar Tudomány, 1967., Barcza József: Révész Imre, az egyháztörténész. Confessio, 1989.; Czeglédy Sándor: Révész Imre, az igehirdető. Confessio, 1989.; Kocsis Elemér: Révész Imre, az egyházkormányzó. Confessio, 1989.; Barcza József: Révész Imre püspök és az 1944?45-ös változások. Történelmi Tanulmányok [Debrecen], 1993.
