1841 és 1847 között a debreceni református teológiai akadémián tanult, majd 1847-ben lelkésszé avatták. 1851-ben a bécsi protestáns teológiai fakultáson, 1852-ben Berlinben és Bázelben végzett felsőfokú tanulmányokat. A debreceni református kollégiumban 1847 és 1851 között köztanító. Emellett 1850?51-ben akadémiai segédtanár, 1849?50-ben pedig a debreceni nagykönyvtár ideiglenes könyvtárnoka. 1851-ben Bécsben, 1852?53-ban Berlinben és Svájcban járt tanulmányúton. 1854-től szentesi, 1856-tól haláláig debreceni lelkész. 1856 és 1863 között egyúttal a tiszántúli református egyházkerület aljegyzője, 1867-től levéltárnoka. Az 1861-es országgyűlésen képviselő, valamint a képviselőház jegyzője. A debreceni kollégiumban 1864?65-ben az egyháztörténet tanára. A neoabszolutizmus idején tevékenyen részt vett a bécsi kormány által kiadott protestáns pátens (1859) rendelkezései elleni küzdelemben. Az egyház autonómiájának és iskolaügyének, valamint a zsinati-presbiteri egyházszervezetnek megalkuvás nélküli védelmezője. Az egyháztörténet kiemelkedő művelője. Az MTA levelező tagja 1859. december 16-tól. Akadémiai székfoglalóját 1860. november 19-én A történelmi bírálatról címmel tartotta. A bécsi protestáns teológiai fakultás díszdoktora (1871). A Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmeztető szerkesztője. Révész Kálmán református püspök apja.
Fő művei: A protestáns egyházalkotmány alapelvei. Szarvas, 1856.; Erdősi János magyar protestáns reformátor. Debrecen, 1859.; A történelmi bírálatról. Pest, 1861.; Dévai Biró Mátyás életrajza s irodalmi művei. Pest, 1863. ; Kálvin élete és a kalvinismus. Pest, 1864. (harmadik kiadás: Debrecen, 1909.); Egyetemes egyháztörténelem. I. Pest, 1865.; A magyarországi református egyház közönséges énekeskönyvéről. Debrecen, 1866.; A levéltárak megóvásáról és rendezéséről. Debrecen, 1868.; A debreceni nyomdászat első korszakáról. Debrecen, 1874.; Adalékok a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása történetéhez. Bp, 1877. (Szilágyi Istvánnal, Vaszary Kolossal); Egyháztörténelmi irodalmunk ügyéhez. Bp., 1880.; Ünnepi és közönséges (temetési és alkalmi) egyházi beszédek. Kiad. Révész Kálmán. I-V. Bp., 1889?90.; Révész Imre munkái a pátens korából (1859?1860). Kiad. Révész Kálmán. Bp., 1890.; Révész Imre 1853. évi helynévgyűjteménye. Bev. É. Kiss Sándor. Bp., 1981.
Róla szóló irodalom: Ballagi Mór: Emlékbeszéd Révész Imre levelező tag felett. Bp., 1882.; Révész Kálmán: Révész Imre és művei időrendi sorozatban. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881.; Révész Imre élete. Szerk. ifj. Révész Imre. Debrecen, 1926.; S. Szabó József: Révész Imre emlékezete. Bp., 1926.; Harsányi András: Az idősebbik Révész Imre. Bp., 1942.; Ladányi Sándor: Száz éve halt meg id. Révész Imre. Theologiai Szemle, 1981.; Csohány János: Révész Imre, az abszolutizmus kori ellenállás élharcosa. Theologiai Szemle, 1984.; Csohány János: Kálvin halálának három évszázados emlékünnepe és az első magyar Kálvin-életrajz. Theologiai Szemle, 1992.
