1815-ben született Pozsonyban, és 15 évesen belépett a Szent Benedek-rendbe. Guzmics Izidor apát egy időre a bakonybéli kolostorba küldte, ahol tanulótársa volt Ipolyi Arnold, akivel később is szoros ismeretségben maradt. 1839-ben szentelték pappá és avatták bölcsészdoktorrá. A munka megkezdése előtt egy évet a tihanyi apátságban töltött el, ahol a pihenésre szánt hónapokban publikációra előkészítette a Pisky-kódexet. Visszaemlékezéseiben azt írta, hogy - "könyv- vagy levéltárnokság volt minden vágyaim tetőpontja", ám első rendi munkaköre mégsem ez lett.
A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában (ma Czuczor Gergely Bencés Gimnázium) kapott tanári beosztást. Saját bevallása szerint az első évben rábízott magyar és latin nem érdekelte különösebben, ezért a második évtől a természetrajzot tanította. Mivel a szertárak hiányosak voltak, arra törekedett, hogy minél gazdagabb állat- és növénytani gyűjteményt létesítsen. 1845-től Pozsonyban a felső iskola (akadémia) fizika- és természetrajztanára lett. Előadásaival és első tudományos közleményeivel (melyek bécsi, pozsonyi lapokban és a Tudománytárban jelentek meg) népszerűséget, ismeretséget és tekintélyt szerzett magának. József nádor megbízta az ifjú József főherceg nevelésével, akivel haláláig bensőséges viszonyban maradt. A lelkes munka hirtelen megszakadt. "A haza parancsolt - írta - előbb önkéntesnek, majd rendes utásznak csaptam fel, ... és elhagytam a kolostort, hogy a pozsonyi kaszárnyában a magyar király katonái közé közlegényképpen beálljak."
Az 1848-as forradalomban nemzetőr lett, majd altiszti beosztást kapott. Nevét Rómaira magyarította és tanítványait is erre buzdította a Pressburger Zeitungban. Később ez lett az ellene felhozott hadbírósági vádindítvány fő vádpontja. Bécs, Olmütz és Josephstadt várbörtöneiben raboskodott. Rabsága alatt nyelveket tanult, kísérleteket végzett és rajztudását fejlesztette. Kirótt büntetésének több mint felét letöltötte, s közkegyelemmel szabadult 1854-ben. Ekkortájt bizalmatlanul kezelték, egy ideig rendőri felügyelet alatt állt, rendje vezeklésre Bakonybélbe száműzte. Három éven át magánalkalmazott nevelő volt, és csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba tanítani.
