Szilágyi Ferenc

Szilágyi Sándor történész apja. A kolozsvári református kollégiumban végezte középfokú tanulmányait, közben a gróf Kuun és báró Bánffy családoknál tevékenykedett nevelőként. A bécsi és a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. 1821-től a kolozsvári református kollégiumban a történelem és a nyelvészet tanára. 1831-ben az Erdélyi Híradó, 1841-48-ban Kolozsvárott a Múlt és Jelen című politikai lap és melléklete, a Hon és Külföld, 1843-44-ben a Magyar Gyermekbarát szerkesztője. 1848-ban Erdély és Magyarország uniójának ellenzése miatt szerkesztői és tanári állását is elvesztette. 1848-49-ben Bécsben, 1849-től Budán élt és a kormány félhivatalos lapjait szerkesztette: 1849-52-ben Budán a Magyar Hírlap, 1853-56-ban a Budapesti Hírlap szerkesztője. 1850-ben Erdély katonai kormányzója tanári állásába formailag visszahelyezte, de Kolozsvárra többé nem tért vissza. 1857-62-ben az önkényuralmi rendszer feltétlen híveként tanácsosi rangban a soproni kerület protestáns iskoláinak felügyelője lett, s ebben a minőségben az iskolai tanácsosságok 1861 októberében történt megszüntetéséig működött. 1862. január 28-án nyugalmazták, ekkor Budára tette át lakását. Innentől egészen tudományos kutatásainak és irodalmi munkásságának szentelte minden idejét: heteken át dolgozott a bécsi levéltárakban, még többet a budapestiekben. Két alkalommal hosszasabban időzött Zsibón a báró Wesselényiek egyik ágának levéltárában.

Konzervatív politikai nézeteket vallott. Egyházi téren a liberális irányzattal rokonszenvezett. Főként Erdély XVIII. századi történetével foglalkozott; emellett teológiai és ifjúsági műveket is írt. A Klio (Kolozsvár, 1832, 1833,1836) című történeti zsebkönyv szerkesztője. Az MTA levelező tagja 1833. november 15-től.

Fő művei: A kolozsvári evangélikus református eklézsia történetei. Kolozsvár, 1829.; Az erdélyi unió. Magyar János álnéven. Pest, 1861.; Tudományos kutatás a vallásban. Pest, 1864.; Zilah történelméből. Pest, 1870.; A Hóra-világ Erdélyben. Pest, 1871.; Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században. Bp., 1873.; Ifjabb báró Wesselényi Miklós. Bp., 1875.; A germanizálás történelméből a két magyar hazában II. József alatt. Bp., 1876.

Róla szóló irodalom: Szabó Károly: Szilágyi Ferenc levelező tag emlékezete. Bp., 1878.; Hofbauer László: Szilágyi Ferenc szerepe Szentiváni Mihály életében. Erdélyi Múzeum, 1931.