A pápa boldoggá avatta II. János Pált
(MTI) - Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján készült.
A boldoggá avatást Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt.
A boldoggá avatást követően elhelyezték a néhai II. János Pál ereklyéit a szabadtéri oltáron. Az ereklyéket, köztük a néhai pápa vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el, majd folytatódott a szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa a bíborosokkal koncelebrált.
A boldoggá avatáson nyolcvanhét hivatalos küldöttség - köztük 22 állam- vagy kormányfő vezetésével - vett részt. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezette. Emellett Seregély István nyugalmazott egri érsekkel az élén egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen lesz a nagyszabású ünnepségen.
Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
A Szent Péter tértől az Angyalvárig és innen a Tiberis folyó mindkét rakpartján végig álltak a boldoggá avatáson részt vevő zarándokok. Sokan a Róma terein felállított kivetítőkön nézték vagy az utcán állva kisrádión hallgatták a szertartást.
A zarándokok megtöltötték a Szent Péter teret, a Vatikánt és környékét és egész Rómát. A hatalmas tömeg miatt a boldoggá avatási szentmise helyszíneként kijelölt Szent Péter teret a tervezett fél hat helyett már vasárnap éjszaka kettőkor megnyitották, és reggelre az emberek már az Angyalvárig álltak, mivel sokan itt is éjszakáztak. Így a világ minden részéből érkezett zarándokok a Vatikán közeli Tiberis folyó mindkét partján sorakoztak fel, a hidakon, ahol lengyel zászlók lobognak.
Az Angyalvár barokk hídján hálózsákok, sátrak sora áll. Volt, aki megpróbált közelebb jutni: afrikai zarándokok népviseletbe öltözött csoportja zenélve, táncolva, énekelve tört át tömegen.
A magyar zarándokok egy része csak az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de az MTI értesülései szerint a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a térig jutottak. Sokan a szertartást nem is látták, csak a hangszórókon keresztül tudták követni.
XVI. Benedek pápa elődje, a néhai II. János Pál "hatalmas erejét" méltatta a boldoggá avatáson, amiért képes volt "megfordítani egy visszafordíthatatlannak tűnő irányzatot" a kereszténység ellen. "Tanúságot téve hitéről, szeretetéről és főpásztori bátorságáról, amely nagy emberi karizmával párosult, a lengyel nép e példás fia világszerte hozzásegítette a híveket ahhoz, hogy ne féljenek kereszténynek, az egyházhoz tartozónak nevezni magukat, az evangéliumról beszélni. Egy szóval: segített nekünk abban, hogy ne féljünk az igazságtól, mert az igazság a szabadság garanciája. Még rövidebben: erőt adott nekünk ahhoz, hogy higgyünk Krisztusban (...)" - hangoztatta XVI. Benedek.
A bajor pápa megemlítette azt is, hogy kommunista országból érkezett lengyel elődje magával hozta mély töprengését a marxizmus és a kereszténység összeütközéséről. II. János Pál "üzenete az volt: az egyház útja az ember, Krisztus útja az ember" - tette hozzá.