A szentatya önszántából (motu proprio) enyhít azokon szigorító intézkedéseken, amelyek a latin nyelvű misézésre vonatkoznak. Az erről készült dokumentumot szerdán a bíborosi testület egy viszonylag szűk körével vitatta meg. A latin nyelvű misézést lehetővé tevő pápai rendeletet várhatóan a héten küldik el a világ katolikus egyházmegyéinek a vezetőihez, vagyis valamennyi püspökhöz, és ekkor válik kötelező érvényűvé.
XVI. Benedek ezzel a döntésével, amelynek tartalmáról a Vatikánban már hónapok óta folyt a vita, végeredményben a római katolikus egyház megreformálását célul kitűző, XXIII. János és VI. Pál pápa nevéhez fűződő II. Vatikáni Zsinat szellemét törli el, ha csak jelképesen is.
Ezen a zsinaton vált ugyanis központilag elfogadottá az anyanyelvi misézés, amely a XVI. században élt V. (Szent) Pius pápa misézési rendjét váltotta fel. Ennek a döntésnek a következménye volt, hogy a francia Marcel Lefebvre érsek vezetésével az egyházon belül egy csoport szembeszállt a Szentszékkel. A francia főpapot II. János Pál pápa 1988-ban kiközösítette.
Ratzinger pápa misézési rendjének pontos tartalma még nem ismeretes, és az egyházi vezetők szorongva várják, hogy az egyházfő milyen mértékű változtatások mellett döntött.
(Múlt-kor/MTI)
