A National Army Museum nemrég megjelent folyóiratában Hugh Small történész a város elestének 150. évfordulója kapcsán kitálalt: a végső rohamban a brit tábornokok megtagadták a felsőbb utasításokat, és megrohanták az orosz erődöt. Nem ez az első helyreigazítás az évforduló kapcsán: nemrég éppen orosz történészek mutatták be elméletüket, amely szerint a Vatikán áskálódásai felelősek a krími háború kirobbantásáért.
A brit történész is változtatni kíván a háború eddigi megítélésén. Amikor 1855. szeptember 8-án a franciák elfoglalták a Malahov kurgánt, brit szövetségeseiknek meg kellett rohamozniuk a Redan erődöt (a várost hat nagyobb torony védte). Hugh Small szerint még a roham elrendelése előtt titkos kormányzati táviratok érkeztek a brit főparancsnoknak, Lord Raglannek, hogy az új tervek szerint fel kell hagyni az orosz város ostromával. Azért került sor ekkor a háborús iránymódosításra, mivel az új liberális kormányzat elképzelései szerint a döntő csatát a lovasságnak és a gyalogságnak együttesen, szabad területen kell kivívnia, hogy azzal elejét vegyék a további orosz katonai terjeszkedésnek a Balkánon. A korábbi konzervatív kormányzat ezzel szemben Szevasztopol ostromával és lerombolásával a legfőbb orosz Fekete-tengeri kikötőt, és ezzel a tengeri hatalmat szerette volna féltérdre kényszeríteni.
Small szerint: "Mindez könnyen egy új Trafalgarhoz vezetett volna. Nagy-Britannia ugyanis kiszélesítette az európai támogatás kereteit, így olyan vereséget mérhetett volna a terjeszkedő Oroszországra, mint ahogy Napóleont megverték 1805-ben. Ám a szövetségesek ahogy a parancsmegtagadás után elfoglalták Szevasztopol, megnyerték a csatát, ám elvesztették a háborút; a krími háborút ugyanis ekkor a szőnyeg alá söpörték, és ez történt volna a napóleoni háborúkkal is, ha akkor is inkább a szárazföldre összpontosítunk".
