Páratlan kincsek a föld alól

 

Az Aquincumi Múzeum szerdán megnyílt, Van új a föld alatt című kiállítása 2008 magyarországi ásatási leleteinek legszebb darabjaiból ad ízelítőt: az itt látható leletek jó része pár hónappal ezelőtt még a föld alatt volt - mutatott rá Láng Orsolya régész a kiállítás megnyitóján. A kronológiát, lelőhelyet és tematikát egyaránt figyelembe vevő tárlat annak ellenére nyújt igen gazdag körképet az elmúlt időszak ásatásairól, hogy a leleteknek csak töredékét állították ki. A számtalan emlék közül kiemelkedik például az a III. századból származó, fehér márványból, vörös mészkőből, illetve geometrikus és növényi motívumokból felépülő mozaikpadló, amelynek feltárását és restaurálását fotókon is végigkísérhetjük. Emellett külön figyelmet érdemel az az íját felhúzó Dianát ábrázoló, római kori, mészkő fogadalmi tábla, amely torzóként idézi elénk egy letűnt kor méltóságát és pusztulását.

 

Az albertfalvi római katonai táborból származó hatalmas kőgolyók a II. század tanúiként nyugszanak egymáson - feltehetően katapultlövedékekként szolgáltak. A durva mészkőképződmények mellett a legfinomabb kezekben megfordult tárgyak: az ékszerek, ruhacsatok is helyet kapnak a római kort megidéző darabok között, de őskori és népvándorlás-kori leletek is csodálkozásra serkentik a szemlélőt.

 

A Duna mentén, a Hajógyári szigeten és az M0-s körgyűrű mentén egyaránt kincsesbányákra bukkantak a régészek, akik most egy kiadós csokrot nyújtanak át az érdeklődőknek. "Azt a tudományos ismeretanyagot, amelyet felszínre hoznak, nem szabad veszni hagyni, hanem publikálni kell és megmutatni a nagyközönségnek" - mondta a megnyitón Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki szerint itt nem csupán a raktárakban lévő leletanyag, hanem a közönségnek büszkén megmutatható kincsek tárulnak elénk. A kiállított emlékek közt sétálgatva pedig annak biztos tudatában veszhetünk el a temérdek szépségben, hogy így is bőven akad még "új a föld alatt".