boloni
André Kertész: Bölöni György és felesége, Itóka

Nem könnyű megragadni ezt a kiállítást, hiszen nincsenek benne nagy látványok, kiemelkedő képek vagy óriási kurátori koncepciók, ami mentén el lehetne kezdeni egy ilyen írást. Azonban mégis van ebben a kiállításban valami, amitől jó érzés benne lenni és nézelődni.

Ha ugyanis vesszük a fáradságot, és alaposan elkezdjük végignézni ezt a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiből származó, hetvenhárom vintage felvételt, akkor rajtuk keresztül visszarepülhetünk az időben, és magunkba szívhatjuk André Kertész Párizsának hangulatát.

_D0A9479_Copy_1

Milyen a fotókon megelevenedő város? Kertész Andor 1925-ben érkezett a francia fővárosba, amikor már ott küzdött az érvényesülésért mások mellett Tihanyi Lajos, Czóbel Béla, Uitz Béla, Beöthy István és Halász Gyula, a később Brassai néven híressé vált fotós/képzőművész is.

André Kertész éppen a háború utáni Années folles-nak nevezett őrületes korszakban érkezett, amikor a Montparnasse pezsgő intellektuális hangulata, szabadsága és szabadossága a világ minden tájáról vonzotta az avantgárd alkotókat. A fotóművész egy stíluskavalkádba, egy lüktető és szellemileg pezsgő városba csöppent.

Chairs-Paris
André Kertész: Székek, Párizs

Ez a világ elevenedik meg ezeken a “tárgy nélküli” fotókon. Tárgy nélküliek, hiszen André Kertész lencséje a mindennapok apró-cseprő dolgait ragadta meg, az élet, az utca, a kávéházak emberi dolgairól készített lírai felvételeket.

Ehhez a lírikussághoz pedig hozzátartozik a zselatinos ezüst nagyítás és az apró méret is. Nagyon izgalmasak ezek a fotók, hiszen méretüknél fogva egészen közel kell hajolnunk hozzájuk, hogy részletei is feltáruljanak előttünk. Így egy kicsit voyeurré válunk, olyan leskelődőkké, akik a kép intim terébe, aurájába behatolnak.

_D0A9465_Copy_1

A fotók Ady Endre, az újságíró Bölöni György és André Kertész személyes viszonyába is betekintést engednek. Bölöni 1902-től a Magyarország című lap párizsi tudósítója volt, ekkoriban kötött barátságot Ady Endrével. Kertésszel pedig 1925-26-ban ismerkedett meg, és egymást kölcsönösen segítve működtek együtt a 30-as évek közepéig: Bölöni és felesége, Itóka munkaalkalmakat keresett Kertésznek, aki pedig művészi illusztrációkat készített a könyveikhez.

Bölöni egyik legfontosabb kötete az 1934-ben megjelent Az igazi Ady című írása volt, amelyben tizenhat André Kertész-felvétel található. A mostani kiállításban ezek is szerepelnek. Itt van például arról a házról készített fotó, amelynek harmadik emeletén lakott Léda, kép a rue de Lévisről, amelynek köveit Ady naphosszat tapodta, a szállók képei, amelyekben a költő lakott vagy az a virágárusbódé is a place de Lévisen, ahol Ady Lédának vásárolt virágot. A költő és múzsája mindennapjai elevenednek meg ezeken a fotókon.

andre_ady
Ady Párisban járt az Ősz című versének kézirata André Kertész felvételén (részlet)

A kiállításon megtekinthető sorozatból kiemelkedik két ikonikus fotó, amelyek a Párisban járt az Ősz című vers keletkezésének körülményeit, valamint a költő szállodai szobájának hangulatát rajzolják meg.

Aztán ott van a szép fogolymadarakról készített sorozat. A Les Belles Perdrix volt az első női gasztronómiai társaság, amelynek összejöveteleire valószínűleg Bölöniné Itóka vitte el Kertészt. A hölgyek havonta egy alkalommal találkoztak valamely párizsi étteremben, hogy az étkezés során ítéletet mondjanak a ház konyhaművészetéről. Bájos és cseppet mulatságos, ahogy ezek a hölgyek kiöltözve, teljes sminkben kóstolgatnak és diskurálnak. Azért is érdemes alaposan szemügyre venni ezt a sorozatot, mert mindeddig nem szerepelt egy kiállításon sem.

_D0A9425_Copy

A tárlaton Kertésznek két csendélete is szerepel, a Csendélet művirággal és műbogárral, valamint a Macska műteremben, amelyek egyaránt a pillanat időtlenségéről mesélnek. Hasonlóan izgalmas a Táncosnők és a Táncosnők a paraván előtt című felvételei is.

Jó néhány fotót láthatunk a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner Géza vezette Arc-en-Ciel Bábszínház előadásairól, díszleteiről, valamint tagjainak felszabadult mulatozásairól is. Ebben a sorban látható egy jelenet Balázs Béla A halász és a hold ezüstje című előadásból vagy Blattner Géza Szívek, ha találkoznak című árnyjátékából, de Kertész Mirkovszky Mária mozdulatművészt is lekapta két másik nővel, amint épp egy kirándulás során megpihennek egy árnyas bokor mellett.

blattner_geza
André Kertész: Jelenet A róka és a gólya című bábjátékból

Kertész mestere volt a lírai hangulatú, ellesett pillanatoknak. A kiállításban is számos ilyen momentumnak lehetünk a tanúi: bepillanthatunk a Bölöni házaspár mindennapjaiba, a Blattneréknél vagy Csáky Józseféknél szervezett összejövetelek hangulatába, de a kiállításon több kép mutatja be Kertész és Tihanyi Lajos festő barátságát is.

És még egy fontos kép a kiállításról: a Kassák Lajost és feleségét, Simon Jolánt ábrázoló kép, amely André Kertész felvételeként szerepel a Kassák-szakirodalomban. Készítője azonban feltehetőleg nem André Kertész, hanem Kertész A. budapesti fényképész.

Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu