Történeti kertjeink éppúgy részei kulturális örökségünknek, és műemléknek számítanak, mint a kastélyok és a kúriák; ráadásul az épített örökség csak a birtok egészében, a kerttel, a parkkal, vagy az erdőparkkal együtt érthető meg igazán.
Könnyűnek tűnhet persze Nyugat-Európával példálózni, hiszen ott a második világháború után többnyire nem darabolták szét a kastélyokhoz tartozó parkokat. A magyar főúri rezidenciák többségét jóvátehetetlenül érintették a harcokat követő rablások, majd a hamar pusztulásnak indult parkok felparcellázásai. Volt persze, ahol - szocializmus ide vagy oda - a helybeliek nem hagyták a park feldúlását ? igaz, hogy ilyet lássunk, például a szlovákiai Betlérre kell mennünk.
"Ugyan a legtöbb hazai kastélypark végzetét az államosítást követő kiparcellázás okozta, itt-ott már korábban is hasítottak le részeket a korábban egységes területekről" - mondta el a műemlékem.hu-nak a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának egyetemi tanára. A Kert- és Szabadtértervezési Tanszéken tanító Szilágyi Kinga hozzátette: a gödöllői, egykori Grassalkovich-kastély alsó parkjából építkezésekhez, illetve még korábban a HÉV-vonalának kialakításához már Horthy idejében kiszakítottak szeleteket, az alsó park sorsát azonban a szocializmus éveiben pecsételték meg. Forgalmas utat nyitottak a területen, majd oda lakótelep és művelődési ház épült, így az egykor hatalmas, parkosított, vadászerdővel borított területből már csak egy kisebb rész maradt mementóul a mai városi park formájában.
A XVIII. század barokk térformálását többnyire az épületek kapcsán ismerjük, holott a korszakban az igazán nagy ívű, reprezentatív kastélyok mellett a hozzájuk tartozó park ugyanolyan fontos ? és gondosan megtervezett ? volt, mint az épített falak. A korszak szép reprezentánsa a bécsi Schönbrunn, országhatáron belül maradva pedig a fertődi Esterházy-kastély ? igaz, itt az egykori hangulatot már jobbára csak a sugárutak, allék rendszere idézi fel. "A park rehabilitációjára még nem készültek terveink, egyelőre a kastélyépületet, a terület központi magját igyekszünk rendezni" - mondta el a műemléki együttest kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója, Varga Kálmán. Hozzátette: források híján egyelőre nem terveznek.
A fertődi kastélypark legnagyobb értékét a mérete adja: az eredeti 400 hektárból 200 maradt meg, amely programjában is összekapcsolható volna a kastélyépülettel. A terület megmenekülésére paradox módon szintén a szocializmusban kereshetjük a magyarázatot: mivel közel esett a vasfüggönyhöz, a környéken nemigen voltak nagyobb beruházások. Elméletileg tehát nem volna akadálya annak, hogy elkezdődjön a park rekonstrukciója, ám a tervek mellett a pénz is hiányzik. A területnek ugyanis nem csupán a rehabilitációja, hanem a későbbi gondozása is sokba kerülne. Ráadásul a barokk-kori pompát sem kaphatná vissza. "Ugyan nem vizsgáltuk még, de gyanítom, hogy a kastélyparkban nem lehetne teljességgel visszaidézni az Esterházy Fényes Miklós-féle korszakot" - jelentette ki Varga Kálmán, aki szerint célszerűbb volna tájképi kertben gondolkodni
Szintén tájképi kertet kap a keszthelyi Festetics-kastély ? igaz, itt már a tervezés után lassan a kivitelezés időszaka következik. Eredetileg harmincöt hektáros volt az a park, amelyet a Festetics-család kialakított a településen. Ebből a második világháború után a katonaság 22 hektárt hasított ki magának, s biztonsága érdekében úttal vágta keresztül a területet.
