 |
(MTI) - Az Országgyűlés Közönségszolgálata által szervezett idegenvezetés során óránként indított kis csoportoknak bemutatták az Országház több olyan helyszínét, ahol a szabadságharc idején jelentős események zajlottak.
A sétákra előzetesen regisztrált érdeklődők az épület északi szárnyában, az első emeleten megtekinthették a Nagy Imre termet. Az egyik csoportot vezető történész elmondta: fotók alapján azonosították, hogy a miniszterelnök a forradalom idején a 61-es számú teremben dolgozott, ott tárgyalt minisztereivel és fogadta a küldöttségeket. Íróasztala ott állt, ahol ma a falon képe lóg.
A teremben - amely ma bizottsági ülések helyszíne - fekete-fehér fotók láthatók a Nagy Imre kormány tagjairól, az államminiszterekről. Közvetlenül az ajtó mellett függ Bibó István képe, ő a kormány tagjai közül egyedüliként november 6-ig az Országházban tevékenykedett. Ugyancsak a teremben látható az a levél, amelyben a Magyar Nemzeti Kormány nevében Nagy Imre 1956. november 3-án megbízást adott a szovjet csapatok kivonulásáról szóló tárgyalásra.
Az érdeklődőknek megmutatták azt a - mára folyosóvá alakított - helyiséget is, ahol a Magyar Rádió október 25-től működött (az intézmény Bródy Sándor utcai épületét október 23-24-én ugyanis szétlőtték és használhatatlanná vált). A folyosón 2006-ban felavatott emléktábla hirdeti: ott működött az 1956. október 30-án megalakult Szabad Kossuth Rádió, onnan jelentette be Nagy Imre november 1-jén este az ország semlegességét, és intézett rádiószózatot a nemzethez Mindszenty József hercegprímás november 3-án.
A történész elmondta, hogy a rádiónak két közvetítő kocsija állt október végén az Országház egyik kapujában, és a híreken kívül eleinte csak a parlament hangtárában talált néhány komoly- és népzenei lemez anyagát tudták sugározni. A rádió egészen 1957 májusáig a parlament épületében működött.
A parlament északi szárnyának félemeletén a látogatók egy másik emléktáblát is szemügyre vehettek. Ez arról tanúskodik, hogy Bibó István 1956. november 4-én, a szovjet támadás idején ott fogalmazta meg egyedülálló bátorsággal a világhoz és a magyarokhoz intézett tiltakozó és ellenállásra felhívó kiáltványát.
