A darab április 15-i premierjét élőben közvetíti az interneten az OperaVision nemzetközi portál, míg az április 17-i előadás a Bartók Tavasz részeként lesz az Opera és a Müpa közös programja.
Richard Wagner csaknem negyedszázadon át dolgozott a Szent Grál-mondakör késő középkori feldolgozásain alapuló operáján. Az Amfortas vezette Grál-lovagok és a velük szemben álló varázsló, Klingsor harcában a jó győzelmét és a múltbeli bűnök feloldozását nagypénteken elhozó Parsifal története a keresztény szimbolika számos elemét hordozza magában, ugyanakkor a Klingsor szolgálatában álló rejtélyes nő, Kundry és a viráglányok fűtött erotikája, valamint ugyancsak Kundry alakjában a vágyak, a vezeklés és az együttérzés magán viseli a schopenhaueri és a buddhista filozófia jegyeit is. A műfaj határain túlmutató zenedráma ezáltal a hit filozófiai kérdéskörének egészen személyes, wagneri összegzését nyújtja.
A Parsifalt 140 éve, 1882 nyarán mutatták be Bayreuthban, a Wagner által megálmodott Festspielhausban.
A „színpadszentelő ünnepi játék” emelkedett eszmeiségének méltó bemutatása védelémében az előadási jogokra a zeneszerző 30 éves moratóriumot is bevezetett. Ennek lejártát követően Európa-szerte több premiert is 1914. január 1-jére időzítettek, az éjfélkor kezdődő előadások egyikére Budapesten, a Népoperában (ma: Erkel Színház) került sor Reiner Frigyes vezényletével. A Magyar Királyi Operaház 1924-ben, Márkus László rendezésében vitte színre a művet, mely a két világháború között 59 alkalommal volt látható. Ezt követően a Parsifal ideológiailag nem illeszkedett a regnáló hatalom világképébe, míg végül 1983-ban, Wagner halálának 100 éves jubileumára és a már nagybeteg Ferencsik János közbenjárására tűzte műsorára a darabot az Erkel Színház Mikó András rendezésében.
Az elmúlt csaknem 40 évben a további 91 előadást megért darabot, amelyet hagyományosan húsvétkor tűznek műsorukra a világ operaházai, négy éve láthatta utoljára a közönség az Opera produkciójában. Az eredetileg a Keresztény évadban, 2020 tavaszára tervezett felújítást a Covid-járvány miatt két év késéssel mutatja be most az Opera Almási-Tóth András művészeti igazgató színrevitelében.
Az előadás napjainkat idéző látványvilága Sebastian Hannak díszlet- és Izsák Lili jelmeztervei nyomán valósult meg, a darab koreográfusa Barta Dóra. Az előadás főbb szerepeit Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Szemerédy Károly (Klingsor), Szántó Andrea (Kundry), Palerdi András (Gurnemanz) és Rácz István (Titurel) énekli, a további szerepekben Zavaros Eszter, Fürjes Anna Csenge, Kiss Tivadar, Bartos Barna (apródok), Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó, Sahakyan Lusine, Fodor Beatrix, Brindás Boglárka e. h., Heiter Melinda (viráglányok), Mukk József, Káldi Kiss András (Grál-lovagok), valamint Németh Judit (Parsifal anyja/Egy hang) működik közre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
A Parsifal az április 15-i bemutatót követően április 17-én és 23-án tekinthető meg az Operaházban.
Az április 17-i előadás a Bartók Tavasz részeként, az Opera és Müpa közös programjaként valósul meg. Az április 15-i premiert az internetes weboldalán élőben közvetíti az OperaVision platformja, ahol ezt követően az előadás fél évig ingyenesen visszanézhető lesz.
Nyitófotó: Berecz Valter
