A múzeum igazgatója, Zombori István elmondta, hogy becsléseik szerint a kollekció értéke megközelíti a hetvenmillió forintot.
Az idén nyolcvannyolc éves pécsi nyugdíjas 1973-ban kezdte gyűjteni a kerámia söröskorsókat és -kancsókat. Mostanra nemcsak magyarországi, de európai viszonylatban is jelentős anyag alakult ki. A csaknem másfél ezer darabos kollekció első példányai az 1700-as években készültek, a legfiatalabbak pedig az 1940-es évek közepén. A kezdetben csak hobbigyűjtő idővel szakértővé vált, és a legkülönlegesebb darabokat próbálta beszerezni az egykori Osztrák-Magyar Monarchia - benne a történelmi Magyarország, Németország, Ausztria - és Belgium területéről.
A gyűjtemény a söröskorsók mellett tovább bővült, vizeskancsók, teáskészletek is bekerültek, de fő jellegét nem vesztette el. Alapanyagát tekintve elsősorban porcelán, kerámia és fajansz, de néhány üveg- és fémkorsó is látható majd. Az összeállítás egy része a világon is egyedülálló, ugyanis Köves L. Imre az első pillanattól kezdve kiemelten gyűjtötte a Zsolnai-korsókat, -kancsókat, és végül a legteljesebb készlet került a birtokába.
Köves L. Imre a gyűjteményéről három évvel ezelőtt megjelentetett könyvben a kezdetekről úgy fogalmazott, hogy miután 1969-ben leszokott a dohányzásról, a pénzt gyűjtötte, és piacokon vásárolta a régiségeket. Azóta minden felesleges forintját szenvedélyére fordította. A gyűjteményt az idős férfi a szegedi múzeumnak adományozza. A kollekciót a halála után veszi át az intézmény. Az erről szóló szerződésben a múzeum vállalta, hogy az anyagot a majdani Köves Imre-teremben állandó kiállításként mutatja majd be.
A kollekció háromszázhuszonöt darabját felvonultató tárlat szeptemberig látható a szegedi Fekete házban.
