Patinás üvegkülönlegességek új tulajdonost keresnek

Az aukció anyaga egy olyan üveggyűjteményből származik, amely mögött öt évtizedes gyűjtői munka áll.

 19. századi Loetz üvegváza

A több mint százéves, kézzel formázott szecessziós Loetz üvegváza narancssárga, repedezett felületét craquelure eljárásnak köszönheti. Ennek során olvadt és zúzott üveggel borítják, ami aztán a felületén sűrű repedések finom mintájává alakul. A vázát a felső peremére égetett arany díszítés teszi különlegessé.

 Az Oertel Haida üveg dísztárgya

Az Oertel & Co. céget mint kristályüveg és ólomkristály feldolgozásával foglalkozó családi vállalkozást Haidában, az észak-csehországi üvegipar központjában alapították 1869-ben. A két darabból álló, kézzel fújt és formázott, rendkívül dekoratív üvegtálon folyóparti tájban pásztorjelenet látható kézzel festve és mindkét oldalán arannyal díszítve. A cég alapítója, Johannes Oertel új üvegkikészítési technikákat keresett, és számos módszert szabadalmaztatott üvegtárgyak színes díszítésének előállítására, valamint üveg- és porcelántárgyak gyöngyházfényű dekorálási módszerére. Ezt reprezentálja ez a gazdagon díszített különlegesség.

Wilhelm Kralik szecessziós üvegvázák

Két Kralik-váza is szerepel a kínálatban. Az egyik oxidokkal irizált kékeslila váza pillangó hatású mintával, a másik is irizált, kézzel formázott, martelé szecessziós stílusú, lüszteres üvegváza a 19. század végéről. Lila alapszínén a szivárvány színei minden fényszögben más árnyalatban pompáznak. A martelé, azaz kalapált dekorációt a Kralik gyár számos formára és többféle színben használta.

 A magyar Karcagi

A válogatás egyik újdonsága, hogy egy magyar alkotás, méghozzá a Karcagi Üveggyár kollekciójának egy darabja is szerepel benne: egy fújt és kézzel formázott váza. A fátyol üveg bevonata egyedülálló magyar találmány (a Kossuth-díjas Veress Zoltán és Suha Zoltán vegyészmérnökök közös szabadalma a hatvanas évekből).

A kék színű, nemesen egyszerű üvegváza olyan csillogó hatást kelt, mintha milliónyi kicsi tükörként szórná szét a fényt. A találmány alapját az a felismerés képezte, hogy az ún. kraklé üvegnél nagyobb szilárdsággal és nagyobb csillogással is előállíthatók üvegtárgyak, ha a csillogást okozó repedezett réteget két másik üvegréteg közé ágyazzák. A fátyolüveg technikával készült darabok mindegyike egyedi. A döntően Somkúti Katalin által tervezett, háromrétegű fátyolüveg tárgyak szikrázó színekben pompáznak.

Francia és muránói modern

Az expresszív színekben tündöklő, szintén a ’60-as évekből származó üvegvázát három különálló, lefelé szélesedő fül teszi egyedivé. Franciaországban készült, de a sommerso technika olasz: az ezzel a technikával készült több üvegréteg azt az illúziót kelti, mintha egyetlen tárgyba foglalva több „elmerült” szín is lenne.

A Velencéhez és a lagúnákhoz szorosan kötődő Murano története 1291-ben kezdődött, amikor a még főként faépületekből álló Velencében az állandó tűzveszély miatt sok üveggyártó telephelyét a Velence partjainál fekvő kis szigetre helyezte át. Velence és Murano az üveggyártás a rómaiak óta meglévő hagyományára építkezett, a muránói üvegművészek és céhek pedig a több évszázadon át tartó monopóliumuk nyomán váltak híressé. Antonio Da Ros is velencei volt, aki 1958-ban kezdte el együttműködését az Ars Cenedese Murano üveggyárral, ahol tervezői munkássága kibontakozhatott. Rózsaszín üvegvázája a vidám fűzöld üvegrátétekkel az 1980-as évekből származik, és scavo üvegtechnikával készült. Ezek a savmaratott felületek antik megjelenést kölcsönöznek a tárgynak, mivel a scavo bevonat a régészeti maradványokra reagál: a még forró üvegre sót és oxidálószereket szórnak, így a felületük rusztikusan durva tapintású lesz.

Da Ros egyébként többször részt vett a Velencei Biennálén is, ahol az 1962-es Fish, egy üveghalba rejtett másik halat ábrázoló üvegtárgy bemutatása tette világhírűvé.

Nyitóképen a Fratelli Toso Millefiori zöld üveg asztali lámpa (20. század eleje), Loetz szecessziós zöld irizált crackle repedeztetett üveg váza (20. század eleje) és Heinrich Hoffmann malachit art deco váza (20. század eleje). Fotók: antikvárium.hu