A Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja című film a híres műgyűjtő és műpártoló élettörténetén keresztül egyúttal áttekintést is nyújt a 20. századi művészettörténetről. „Olyan, mint egy történelemlecke, ami végig szórakoztató" – írta az alkotásról a Hollywood Reporter kritikusa.
A New York-i Tribeca Filmfesztivál versenyprogramjában debütált portréfilm vezérfonalát Jacqueline B. Weld életrajzi bestsellere nyújtotta, akinek 1979-ben Peggy Guggenheim élete utolsó interjúit adta.
A személyes hangvételű beszélgetések sokáig elveszettnek hitt hangfelvételeit több évtized után ebben a filmben publikálják. A legendás műgyűjtő saját szavai mellett számos szakértő, egykori pályatárs és híresség is megszólal a filmben.
Peggy Guggenheim rendkívüli személyiség volt, aki nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt. A legjelentősebb magángyűjteménnyel rendelkezett a 20. századi művészek alkotásaiból, többek közt Kandinszkij, Klee, Picasso, Chagall, Miró, Modigliani, Dalí, Ernst műveiből. Londonban, majd New Yorkban nyitott galériát és fontos szerepet játszott a modern művészet bemutatásában, népszerűsítésében. 1948-ban Velencébe költözött, megvásárolta a Palazzo Venier dei Leonit, ott élt haláláig. A velencei palota ma is őrzi Peggy Guggenheim nevét és a világ egyik legmeghatározóbb modern képzőművészeti gyűjteményét.
