Közösségi összefogással újul meg a Budai Arborétum

Kultpol

Az „arbor” az otthonunk! címmel önkéntességen alapuló felújítási program kezdődik az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében. Az első Tavaszi Kaláka annak az eseménysorozatnak az első állomása, amely a hazai „zöld” szakmák eddigi legszélesebb körű összefogásának köszönhető, és amelynek célja a MATE Budai Campusának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása.

Első tavaszi kaláka a Budai Arborétumban. Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány
Első Tavaszi Kaláka a Budai Arborétumban. Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának. Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem kétezer fásszárú dísznövényfajt és -fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

A kétezres években végbement egyetemi integrációt követő folyamatos fenntartóváltás nyomot hagyott a gyűjteményes kerten.  Az arborétum rangjához méltó rendbetétele a 2023-ban életre hívott zöldfelület-gazdálkodás kerekasztalon vetődött fel. A fórum minden szervezete, résztvevője felajánlotta kapacitását, szakmai tudását, közreműködését, és kifejezték azt az óhajukat, hogy a Budai Arborétum megszépülve legyen méltó a magyar zöldfelület-gazdálkodás jelenlegi és jövőbeli remélt állapotához. A hazai zöld szakmák legnagyobb idei fórumán, a februári szakmai napokon pedig a szakma egy emberként állt az önkétességi alapon szerveződő kalákázás mögé.

Rendkívül kedvezően fogadták a kezdeményezést a Budai Campus elöljárói és az arborétum üzemeltetője is. A szervezők kidolgozták a 2024. évi programtervet, melynek első eseményén, a március 22-én megrendezett Tavaszi Kalákán az arborétum számos helyszínén végeztek tisztítási, fenntartási, megóvási, faápolási munkálatokat az önkéntes szakemberekből álló munkacsoportok. A rendezvénysorozatnak az önkéntességi hagyományoknak megfelelően a közösségépítés és a tudásátadás is a célja, ezért a szervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy a kalákázáson az egyetem hallgatói is részt vegyenek.  

A szervezők hangsúlyozták: a kezdeményezés nem egyszeri megmozdulásként jött létre. Az ötletgazdák célja rendszeressé tenni az önkéntes alapon működő parkfelújítást. A Budai Arborétum hosszú távú fenntartása és fejlesztése érdekében pedig alapítványt hoznak létre, amelyben a szakmát gyakorlók és a hallgatók bevonásával folyamatosan születnek és valósulnak meg ötletek. A tervek szerint májusban adományozással összekötött jótékonysági bált is rendeznek, a zöldfelület-gazdálkodók társadalmi megítélésének javítása érdekében pedig céljuk önkéntes napok szervezésével minél szélesebb tömegek bevonása a közösségi zöldfelületek megóvásába.

A szervezők ezen a linken várják önkéntesek jelentkezését, támogatások felajánlását.