Hiánypótló művészeti foglalkoztató jelent meg Kalandozás Pemzlivel – Magyarország képekben és rímekben címmel, amely játékos formában, művészeti feladatok, játékos történet és válogatott irodalmi, valamint képzőművészeti alkotások és munkák mentén ismerteti meg a kortárs művészetet a fiatalokkal.
Az első perctől kezdve imádom ezt a kiadványt. Annyira sokszínű, teli van mindenféle izgalmakkal, hogy sokféle érdeklődésű gyerkőc megtalálja az érdeklődéséhez passzoló témákat és feladatokat.
Jól működik benne a narratív szál is. A főhős, Pemzli annyira belefeledkezett egy festménybe és annyira közel hajolt, hogy beesett a képvilágba. Azóta sajnos csak síkban tud közlekedni, csak a képekben tud járni-kelni. Az olvasót hívja segítségül, hogy Magyarország tájait bejárva, képeket nézegetve és verseket olvasva közösen megtalálják a kijáratot a síkból a térbe.
Még mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat a kötetbe, érdemes kiemelni Pemzli alakját is. Nagyon helyes kislányt sikerült varázsolniuk a kiadvány alkotóinak. Első pillanattól azonosulunk ezzel a cserfes, kissé bohókás karakterrel, akinek frizujára egy élénken megszínezett ecsetszőrre emlékeztet.
Remekül tagolt a kötet szerkezete, könnyen lehet tájékozódni benne.
A kiadvány hőse Magyarország emblematikus régión halad keresztül az Alföldtől a Balatonon át egészen a Duna menti városokig. Az egyes fejezetek először áttekintést adnak az adott tájról, néhány sorban megragadják a környék hangulatát.
Az Alföldet tárgyaló fejezetből kiderül, hogy a végtelennek tűnő síksághoz kötődik a legtöbb tipikusan magyaros dolog: a matyó hímzés, a pirospaprika vagy a halászlé. Baranyánál járva megtudjuk, hogy Orfű környékén strandolni, fesztiválozni és medvehagymát gyűjteni is érdemes. A Fertődi környéknél felidézzük a zenetörténet legötletesebb fricskáját, Haydn Búcsúszimfóniáját. A Balatonnál megtudjuk, hogy az ott található növények, a táj, a kövek mind-mind hazánk gazdag történetéről és különleges adottságairól mesélnek.
Végül pedig a Duna-fejezetnél járva az is kiderül, hogy magyarországi szakasza 20 km/h sebességgel haladva nagyjából 20 óra alatt biciklivel végigtekerhető.
A térképpel kiegészített rövid ismertetők célja nem az, hogy teljes képet adjanak az adott régióról. Csupán arra szolgálnak, hogy néhány sorban megidézzék az adott környék alaphangulatát, amely majd végigkíséri az olvasót az egész fejezeten.
Az áttekintést követően a régió legfontosabb településeit ismerjük meg, majd mint egy asszociációs játék, úgy jelennek meg a városhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások, versek és egyéb érdekességek.
Sipos Tünde és Tardy Anna nagyszerűen válogatta össze a művészeti anyagot.
A versek esetében éppúgy jelen vannak a klasszikus művek, mint a kortárs költemények, az ismertek és a kevésbé ismertek.
A válogatás nem korlátozódik a magas irodalomra, egy-egy mű erejéig a popkultúrát is beemelik. Szabó Lőrinc Debrecenben című verse mellett ott szerepel egy magyar nóta is. A baranyai fejezetben pedig nemcsak Babits Mihály Utca, estefelé versét olvashatjuk, hanem a Punnany Massif Pécs Aktuál X dalszövegének részletét is. Sőt Gárdonyi Géza Balatonja és Petőcz András Csiga-dala is jól megfér egy fejezetben.
A kötet nagy érdeme, hogy nem próbál meg egyfajta esztétikai ízlés mentén válogatni a különféle művekből.
Engedi, hogy az olvasó megtalálja e sokféle mű között azt, amivel a leginkább azonosulni tud.
Így van ez a képzőművészeti művek esetében is. A kiadvány képanyagának érdekessége, hogy a közgyűjteményekben látható, megkerülhetetlen jelentőségű festmények mellett a magánkollekciók gyöngyszemei közül is megismerhetünk néhányat. Így komplex vizuális élményt nyújt ezt a kiadvány.
A szerkesztők arra is figyeltek, hogy a modern művek mellett kortárs képzőművészeti példák kiemelt helyet kapjanak. A legkorábbi munkák az 1930-40-es évekből valók, ilyen például Dienes János Debreceni főtér műve a Virág Judit Galéria gyűjteményéből, Konecsni György Hortobágy temperaképe a Pintér Galéria anyagából vagy Egry József Szigligeti est pasztellképe. Ezek mellett pedig a kötetbe bekerültek egészen friss alkotások is, például Soós Nóra Idő nincs képe 2015-ből, Kárpáti Tibor 2007-es Time illusztrációja vagy Fehér László Nagymaros festménye.
Pemzlit kalandozásai közben feladatok megoldásával segíthetjük abban, hogy ismét visszatérhessen a háromdimenziós világba. A fejezetek végén található feladatlapokat ki lehet tépni és a leírásnak megfelelően a gyerekek kiélhetik a kreativitásukat.
Ezek a feladatok is rendkívül változatosak. A Debreceni Nagytemplom homlokzatának emblematikus elemeiből összelegózhatunk egy másik épületet, megrajzolhatjuk egy elképzelt betyár fantomképét. Képeslapra festhetünk plein air képet, hajtogathatunk csukát, ujjnyomdázhatunk, készíthetünk sziluettmécsest és még más csodaklassz dolgokat.
Végül pedig elérünk az utolsó oldalra. Soós Nóra festményének egyik táblája mögött Pemzli felfedezi az alagutat, amely visszavezeti őt a háromdimenziós világba.
A művészeti foglalkoztató a 4-14 éves korosztály számára ajánlott.
Képek forrása: Facebook/MANK
