A péniszkönyök esete Tenyeres Irinával

Beszélő cím az Irina Palm, noha csak angolul az: a palm tenyeret jelent. Ez a művészneve egy tenyerestalpas, sótlan külsejű, fáradt, kopott, elnyűtt, középkorú londoni asszonynak, Maggie-nek. Érdes a tenyere, karcos a bőre, vastagak az ujjai. Vastag az élete is: megszakadt terhesség, 17 év várakozás gyermekre, özvegység, majd halálosan beteg unoka, akinek életmentő műtéte egy másik földrészen lehetséges csupán. Tehetetlen az apa, ellenséges a meny-anya, sápadtra fogyott a kórházi ágyon csövek alól kirévedő kisfiú. "Mindent megtennék érted, a fiamért, az unokámért", mondjuk annyiszor egy életen át. Az életemet adnám érte. a vesémet odaadom, a csontvelőmet, a véremet. De ki adná a tenyerét? Azt az érdeset, karcosat, kopottat, elnyűttet és középkorút? Maggie megteszi.

A Soho Sexy Worldje csak egyike az ott egymást érő szexparadicsomoknak, kócerájoknak, lebujoknak. Van ebben bár, sztiptíz, szexbolt, meg két fülke, faoldalába vésett lyukkal. A fal egyik oldalán kapaszkodó, ezt ragadja meg a férfi. A másikon szék, asztal, mint a wc-s néniké, ott ül a nő, aki a lyukon átdugott egészen más valamit ragadja meg. Innen indul a történet, és ahová elér, az egy leheletfinom késői szerelem, ami a férfihímtagok erdejében virágzik ki, egy igazán emberi anya-fia történet, egy tanulságos anyós-meny mese, egy megragadó nagyanya-unoka szerelem, és egy egészen eredeti módon megrajzolt önfeláldozás.

Sam Garbarski rendező mértéktartóan kezelte Philippe Blasband és a saját forgatókönyvét, elkerülte az érzelgősség és közönségesség fenyegető csapdáit. Kiválóan ábrázol jellemeket, kicsinyeseket és nagystílűeket, kis- és nagyívűeket. Kiemeli az agyonkoptatott témákat, az áruvá vált szexet és testet, a haldokló gyereket, a pletykás falusi nőket, a házasságtörő férjeket és barátnőket, az élvhajhász férfiakat, a pénzt hajtó üzletembereket és az embert lealjasító nagyvárost minden közhelyes és már százszor megunt keretből és módból. Elemeli a mocsokból, noha lent tapicskol a történet a mélyben, a legközönségesebb mindennapokban, ám egyetlen percre sem közönséges. És nemcsak azért nem, mert nem látjuk, egyetlen pillanatra sem, ki mit hova dug, ki mit dörzsöl, hanem mert finom és humánus a képi és szellemi megközelítés, diszkrét a humor és irónia, szellemesek és megint csak mértéktartóak a dialógusok.

Mértéktartó ebben a filmben minden, a fényképezéstől a vágásig és a pompás színészi alakításokig. Nagyszerű a címszerepben Marianne Faithfull, aki még csak meg sem szépül a szemünk előtt, mégis azt teszi: nagylelkű és nemes ember ez a péniszkönyöktől szenvedő, rendületlenül reiszoló nagymama. A színésznő finoman oldja meg a kényes helyzeteket, visszafogottan kezeli a legdurvább szituációkat, csöndes iróniával, átélt, de ugyancsak mértéktartó érzelmekkel játszik. Nagyszerű Miki Manojlovic, a szexbár Maggie-hez hasonlóan érdes tulaja, pompás és hiteles a Maggiet-t betanító magányos, Londonba szakadt magyar anya, Gryllus Dorka. Helyén van minden szereplő és minden képkocka ebben a filmben. Finom nő Tenyeres Irina. Szép és emberi film az Irina Palm.