Nálunk óriási kedvenc Dudás Gergely, művésznevén Dudolf karácsonyi mesekönyve, amely tavaly jelent meg magyarul a Naphegy Kiadó gondozásában. A Mackó karácsonyi böngészője képi világa egészen varázslatos, a mesterien megrajzolt képrejtvények pedig jó mókát ígérnek gyerkőcöknek és a felnőtteknek egyaránt. Ezen a héten Gergővel beszélgettünk. 

Látod a macskát a denevérek között?

Döntés vagy inkább történés volt az, hogy illusztrátor leszel?  

Mindig is nagyon szerettem rajzolni, de sokáig csak hobbiszinten foglalkoztam vele. Autodidakta módon képeztem magam, és az egyetem ideje alatt a saját magam szórakoztatására elindítottam a Facebook oldalamat, amire feltöltöttem a rajzaimat. Ezek kezdetben képregények voltak. 

Mikor rajzoltad az első képrejtvényedet, és mi terelt a seek and find műfaj felé? 

2015 karácsonya előtt szerettem volna valami télies hangulatú képet készíteni, ekkor ugrott be, hogy egy keresős képet készítek az oldalam akkori nagyjából 3000 követője számára. Mindig is szerettem a részletgazdag ábrákat, amik tele vannak keresgélnivalókkal, és reméltem, hogy az oldal követői is kedvelni fogják. 

Megtalálod a hóemberek közt megbújó pandát?

Az igazi áttörést a Where’s the Panda? című képed hozta el, ami bejárta az egész világot. Hogyan élted meg ezt a robbanásszerű sikert? 

Emlékszem, amikor megpillantottam, hogy milyen hihetetlen iramban lódult meg a kedvelések és megosztások száma, nem akartam hinni a szememnek. Meglepődtem, hiszen egyáltalán nem számítottam rá, és nagyon örültem neki. Jó volt látni, hogy mennyi embernek okoztam néhány perc szórakozást ezzel a képemmel. 

Mi a képrejtvényeid titka? Mi az, ami miatt ennyire rá tudunk kattanni? 

Úgy gondolom, hogy mindenki szeret játszani, így ez az, ami miatt sikeresek lehetnek ezek a képek: játékra hívnak. Emellett az is jó, hogy társas élmény kerekedhet belőlük: együtt keresni az adott dolgokat, versenyezni mind szórakoztató elfoglaltság. 

Látod a mackót a szarvasok között?

Hogyan születnek meg ezek a képrejtvények?  

Képrejtvények esetében mindig azzal kezdem, hogy próbálok keresni két, egymásra hasonlító dolgot. Az egyikből lesz sok, a másikat kell majd megkeresni. A rajzolási technikám eléggé hagyományos: papírra rajzolok ceruzával, majd tintával, ezt beszkennelve a színezést már általában digitálisan szoktam elvégezni. A rajzok összetettsége határozza meg, hogy mennyi ideig készülnek. Van, hogy néhány óra alatt elkészül valami, de akad olyan, amin akár napokig dolgozom. 

Mi alapján döntöd el, hogy mit és hova rejtesz el a képen? 

Mindig próbálok figyelni arra, hogy az elrejtett dolog ne arrafelé legyen, ahol az utóbbi pár ábrán volt, de mivel több mint négy éve rajzolom ezeket a képeket, nehéz már olyan pontot találni a papíron, ami még sosem volt rejtekhely. 

Milyen körülmények között tudsz leginkább alkotni? Csendben, nyüzsiben? Van egy meghatározott rutinod, vagy várod, amíg elkap a flow? 

Amikor a könyveken dolgozom, akkor muszáj kialakítani a rutint, menetrendet, hiszen időre kell elkészülnie az ábráknak. Az oldalamra általában akkor készítek rajzokat, amikor elkap az ihlet, az egy sokkal szabadabb fajtája az alkotásnak. Rajzolni leginkább csendben, nyugiban szoktam, de van, hogy zenét vagy valami filmet elindítok háttérzajnak. 

A könyveid eredetileg a Harper Collinsnál jelentek meg. Meghatározza a témát vagy a formát az, hogy eredetileg egy amerikai közönség számára készülnek ezek a rajzok? 

Könnyebbség volt abból a szempontból, hogy a kiadó munkatársai mind a segítségemre voltak a könyv kialakításánál, együtt ötleteltünk, gondolkoztunk, nagyban támogattak. Volt persze néhány olyan dolog, ami nekem innen Magyarországról ismeretlen volt (például a karácsonyi könyvben szereplő vadgalamb vagy a borsmentacukorka itthon nem elterjedt kellékei a karácsonynak), de ilyen apróbb eseteket leszámítva gördülékeny volt a munka, nem voltak fennakadások, meglepetések. 

Nyalókát keressünk a fagyik között

Hogyan látod magad 10 év múlva? 

Remélem, hogy rajzolással fogok foglalkozni akkor is, nagyon szeretem csinálni. Egy álmom vált ezzel valóra, úgyhogy mindent meg fogok tenni érte, hogy ez így maradhasson. 

Egy szakma, amiben el tudnád képzelni magad: 

Eredeti végzettségemet tekintve kertészmérnök vagyok, így abban a szakmában helyezkednék el. Azt is nagyon szerettem, a növények közelségét megnyugatónak találom. 

Egy személy, akinek szívesen a bőrébe bújnál: 

Nem jut eszembe senki, szeretek a saját bőrömben lenni. 

Egy könyv, ami meghatározó olvasmányélményed volt:  

Szeretek és igyekszem minél többet olvasni. A legmeghatározóbb olvasmányélményemnek a Harry Potter könyveket kell mondanom. „Pont jó” korban voltam, amikor megjelentek, együtt nőttem fel a karakterekkel, és ez a sorozat szerettette meg velem az olvasást. 

Képek: Dudás Gergely