Ha jól tudom, a LaFlorArt ötletét részben a karanténhelyzet ihlette. Mesélsz egy kicsit arról, hogy jött létre a vállalkozás?
Igen, részben az is hozzájárult a LaFlorArt elindulásához, de első körben az üvegek indították be a fantáziám. A családi vállalkozás révén hozzájutottunk régi laborüvegekhez, amikkel már nem lehetett mit kezdeni, viszont nagyon menőn néztek ki, és nem akartuk kidobni se őket, így indult az első beültetés. Utána jött a karanténhelyzet, a se ki, se be, így volt rá idő, hogy utánajárjak a floráriumkészítés csínyjának-bínyjának és megtanuljam. Eleinte csak saját magamnak ültetgettem, csak a család és a barátok látták őket, majd egyszer csak kipattant az ötlet, hogy akkor miért is ne osztanám ezt meg nagyobb közönséggel? A név kötelez, szóval szerencsére sokat nem kellett gondolkozni a branden. A többi már jött magától, eleinte vásárok, aztán workshopok, interjúk, majd csapatépítők és nagyobb megrendelések.
A magyar piacon még mindig nagyon újszerű dolognak számít a florárium, rajtatok kívül csak pár alkotó foglalkozik ilyesmivel. Volt előttetek valamilyen példa, amit követtetek? Hol tanultad meg a floráriumozás művészetét?
Nem volt másik példa előttünk. Főként külföldi oldalakon keresgéltünk és merítettünk ihletet és tudást, de ott sem nagyon található ilyen indusztriális jellegű florárium, senki sem ültetett eddig lombikokba legjobb tudásunk szerint. Sok-sok internetes kutatás segített a mostani cél eléréséhez, illetve jelenleg is dísznövénykertésznek tanulok. Fontos, hogy a növényekről is minél többet tudjak és kamatoztathassam a tudásomat, és a workshopokon még szélesebb spektrumban tudjak tudást átadni az érdeklődők számára.
A projektnek fontos része az újrahasznosítás, ami részben a családodból ered. Honnan szerzitek az üvegcséket, illetve milyen üvegekről beszélhetünk?
Minden szakmai titkot nem árulhatok azért el…! De igen, tény és való, hogy az újrahasznosítás alappillére a vállalkozásnak, ezért is hívom „duplán zöld” projektnek. Sok kapcsolatot ápolunk gyógyszercégekkel és kémiai laborokkal, illetve egyetemekkel, kutatókkal, akik szívesen rendelkezésünkre bocsájtják a nekik már nem kellő üvegeket.
Tudom, ez szakmai titok, de muszáj rákérdeznem: mégis hogyan kerülhet egy teljes kiskert egy akár 10–15 centis üvegbe?
Gyere el egy workshpora és megtudod! Nem titok, sőt örülök, ha valaki érdeklődik utána és szeretné elsajátítani a tudást. Nem egy rocket science, nem kell tőle félni, csak egy kis kézügyesség kell hozzá. Vannak különböző méretű csipeszeim és különleges hajlított pálcáim, amikkel el lehet érni olyan helyekre is, ahova szabad kézzel nem. Emellett orvosi érvágóval is dolgozom, amit műtéteken használnak, ugyanis azokkal le tudom vagdosni az üvegen belül az esetlegesen elszáradt részeket.
Mekkora a legkisebb és a legnagyobb florárium, amit valaha készítettél?
Hm… a legkisebb kb egy felespohár méretű, a legnagyobb pedig körülbelül másfél méter átmérőjű. Utóbbiakat a Turbinában és a Manyiban láthatjátok jelenleg. Ezek a nagyméretűek viszont nem eladók, csak bérbe vehetők, mivel sajnos ekkora méretben már lehetetlen a beszerzésük.
A floráriumokról köztudott, hogy nagyon kevés gondozást igényelnek. Minek köszönhető ez?
Ez is változó, de minél kisebb és/vagy hosszabb egy üveg szája, annál kevésbé kell vele foglalkozni. Ilyen kondíciók mellett ugyanis jobban párásodik, és képes fenntartani a körforgást az üveg belsejében, miközben a növények fotoszintetizálnak. Illetve a növények is olyanok, amelyek bírják ezt a környezetet, és kevesebb gondozást igényelnek. Viszont mindenféleképp szükséges, hogy kapjanak fényt, de ne közvetlen napsütést folyamatosan, különben felforr az üveg és kirohad benne minden.
Ezek szerint nem ültethető bármilyen növényke az üvegekbe?
Természetesen nem. Külön ki kell válogatni, hogy kinek milyen a habitusa, ki kivel él meg egy „háztartásban”. Egy kaktusz mellé nem tehetünk egy sok párát igénylő növényt, mert előbb-utóbb valamelyik kitaszítja a másikat. Talán ez a nehezebb része egy floráium összeállításánál, nem is az ültetés.
Gyakran tartasz workshopokat is. Ezek szerint akár pár óra alatt elsajátítható a floráriumkészítés tudománya? Mire számíthat, aki elmegy egy workshopotokra?
Általában igény szerint szoktam tartani, de igyekszem legalább kéthavonta egyet összehozni, ahol bárki bármit ültethet előzetes egyeztetés alapján. Egy ötliteres üveg beültetése nagyjából 1–1,5 órát vesz igénybe a teljesen kezdők számára. A workshopok alatt mesélek a floráriumok felépítéséről, a növényekről, amik belekerülnek, azok igényeiről, és a floráriumok megfelelő elhelyezéséről és gondozásáról. Minden hozzávalót mi biztosítunk, a résztvevőknek csak a jókedvet kell hozni és a lelkesedést, igény szerint esetleg saját üveget. A következő workshopunk február 25-én lesz a Manyi Kulturális Műhelyben.
A kedvenc növényed:
Bármelyik, ami gyökeres, a vágott, tehát halott virágoktól feláll a szőr a hátamon.
Egy természetfilm, ami nagy hatást gyakorolt rád:
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon.
Egy alkotó, akit inspirálónak tartasz:
Egy angol srác, Worcester Terrariums.
Egy művészeti ág, amiben szívesen kipróbálnád magad egyszer:
Az összes! A legutolsó kedvenc az ebrukészítés volt Takács Orsolyával.
DLM
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
