A vasárnapig látogatható kiállítás a trianoni döntés után a nyomor elől nyugatra menekített magyar gyerekek történetét idézi fel. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) szervezésében létrejött tárlat látogatói háromnapos finisszázs keretében vehetnek részt az esemény záró programjain március 25. péntek és március 27. vasárnap között. A finisszázs első napján Perényi Roland és Réthelyi Orsolya kurátorok vezetésével nyílik alkalom megtekinteni a tárlatot, majd ezt követően zenés irodalmi összeállítást hallhatnak Fullajtár Andrea színművész előadásában.
A hétvégi eseményeken a múzeumi előadások, tárlatvezetések, koncertek és diplomáciai fogadások lesznek fókuszban, méltatva az időszaki kiállítást, amely több nemzet összefogásaként hívta életre a múltat. Az eseménysorozat záró programja a múzeumi filmklub és az utána következő pódiumbeszélgetés, amelyek ingyenesen elérhetők minden látogató számára.
Az első világháborús vereség, majd az azt követő forradalmak súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták az országot. Az állandósult élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok, a társadalom elszegényedése 1919 végére vált a legsúlyosabbá. Ehhez járult még a megszállt, majd a trianoni békét követően a Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege. A válságos időszak a gyermekek számára jelentette a legnagyobb megpróbáltatást. Ezt ismerték fel különböző magyar és külföldi szervezetek, magánszemélyek és egyházak. Az összefogás eredményeképp született meg az a több európai országot érintő segélyprogram, amely a kiállítás fő témáját adja. A segélyakció során sok, olykor generációkon is átívelő kapcsolat jött létre a magyar és a külföldi befogadó családok között.
A húszas években zajló segélyprogram során Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország és Anglia fogadott be magyar gyermekeket.
Az akció során több mint 60 ezer gyermek számára nyílt lehetőség arra, hogy többnyire néhány hónapos, de olykor évekig elhúzódó külföldi tartózkodást követően feltáplálva térhessen haza. A gyermekek egy része végleg kint maradt a befogadó országban, és ezzel tovább erősítette az országok közötti kapcsolatot.
A nemzetközi gyermeküdültetés azonban jóval több volt puszta segélyakciónál.
A részt vevő magyar gyermekek közül soknak egész életére meghatározó élményt jelentett a külföldön töltött idő.
Számos olyan művészről (F. Györffy Anna, Petrich Kató, Heller Andor, Karády Katalin), a tudományos, egyházi és kulturális élet fontos szereplőiről (Bibó István, Regőczi István) tudunk, akiknek későbbi pályáját meghatározták a befogadó országban szerzett élmények.
Nyitókép: Hollandiából hazaérkezett gyerekek a hozzátartozóikat lesik a vonat ablakából. Müllner János (1870–1925) felvétele, 1921. szeptember, BTM Kiscelli Múzeum
