Perczel-relikviák a honvédtábornok születésének évfordulóján

(MTI) A tárlaton a bonyhádi születésű honvédtiszthez és családjához kapcsolódó tucatnyi írásos és tárgyi emlék között kiemelkedő az 1730-as kiadású református biblia, amelyet Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatott Utrechtben, és amely Perczel feleségének, Sárközy Júliának a családjától származik ? mondta Szőts Zoltán, a múzeum igazgatója.
    

A bibliát és az 1848/49-es szabadságharc idején viselt atillát a múzeum a Szigetvári Várbaráti Körtől vásárolta, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végzett gondos restaurálás után állítják ki. A könyv hatoldalnyi forrásértékű bejegyzést tartalmaz Perczeltől, aki többek közt 1891-ben írt soraival ötventagú családját veszi számba, "szent emberként" említve gyermekkori nevelőjét, Vörösmarty Mihályt. A kiállítás része az a Borbély Józsefhez, egykori bonyhádi evangélikus lelkészhez 1848. március 23-án intézett levél is, amelyben Perczel a Pesten, március 15-én kihirdetett 12 pontot írja le.
    

A völgységi városban Perczel Mór születésnapján, november 11-én emléknapot rendeznek, amelyen Mór oldalági leszármazottja, Perczel András Bolyai-díjas kémikus tart előadást, és megkoszorúzzák a honvéd tábornoknak a korábbinál méltóbb helyre került szobrát a róla elnevezett középiskola előtt.
    

A népes nemesi családból származó Perczel Mór az 1848/49-es szabadságharc tábornokaként vált legendássá; a Zrínyi szabadcsapat élén az 1848. október 7-i, ozorai ütközetben döntő szerepet játszott, később váltakozó sikerrel két hadtest parancsnokaként harcolt. Törökországi, angliai emigráció után 1867-ben tért vissza Magyarországra, ahol Deák Ferenc kiegyezési politikáját támogatta. Nyolcvannyolc évesen hunyt el Bonyhádon, ahol szülőházában ma múzeum őrzi emlékét.