Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédében elmondta: a Petőfi200 bicentenárium tervezésekor azon gondolkodtak, hogyan tudnának maradandó nyomot hagyni az intézmény névadójának 200. születésnapján. Felidézte: Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője korábban arra intette, hogy az ő dolga A-ból B-be elvinni a dolgokat, ha már lehetősége adódott rá. A főigazgató a tanácsot úgy egyeztette össze saját szerepfelfogásával, hogy a munka dandárját rábízta az Osiris Kiadóra.
„Így született meg a Petőfi-sorozat megrendelői ötlete, de hogy mi lesz benne, azt Jánosra bíztam. De Jánosnál úgy működik a tervezés, hogy a könyvek kapcsolódnak egymáshoz, amelyekhez további könyvek kapcsolódnak, és így tovább. Úgyhogy az a jó hírem van, hogy ez a sorozatnak csak az első nyolc kötete. További kötetek várhatók, ugyanis János szerint klasszikusainknak, illetve a reformkor hősei jelentős részének nincs valamirevaló monográfiája. Így szép lassan elkezdett terebélyesedni a kiadói terv, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap finanszíroz.”
Gyurgyák János elmondta: sokáig nagyon zavarta az a gyakorlat, hogy bármilyen emlékévre készülve rendszerint csak 1-2 hónappal korábban kezdtek el kiadható könyveket keresni. „Szilárd volt az, aki ezen a gyakorlaton változtatott. Két évvel az induló Petőfi200 előtt mondta nekem, hogy lehetne valamit csinálni. Akkor elkezdem gondolkodni azon, hogyan lehetne ezt felépíteni. Szilárd a felkérést követően soha semmibe nem szólt bele: a szerzőket is én választottam ki” – szögezte le Gyurgyák.
Az ünnepi beszédek után Juhász Anna irodalmár Gyimesi Emese és Margócsy István irodalomtörténésszel, valamint Hermann Róbert történésszel a kétszáz éve született költőről beszélgetett. „Petőfi mintegy 150 éve a magyar irodalom centrumában van” – fogalmazott Margócsy István. Mint elmondta: volt olyan év, amikor három kötete jelent meg. 24 éves korában adták ki az addigi összes költeményét tartalmazó könyvét, amelyre addig nem volt példa a könyvkiadásban. Népszerűségét jól mutatja, hogy a háromezer példányban kiadott mű fél év alatt elfogyott. Hangsúlyozta: nagyon fontos állandóan újraértelmezni a Petőfi-képet.
Hermann Róbert szerint Petőfi Sándor egy saját értékei és elvei szerint élő személyiség volt, aki képtelen volt a konszolidációra: újabb és újabb konfliktusba került. „Leendő választóinak őszintén megmondta, mit gondol róluk. Az a fajta ember volt, aki soha nem azt nézte, kivel áll szemben, a közéletben és a szeretteivel is szembeszállt.”
Petőfi Sándor költészete nagyon mai, modernnek is mondható, vetette fel Juhász Anna. Margócsy István egyetértett vele. „Életműve jelentős része ma is megszólítható és megszólít minket.”
Gyimesi Emese irodalomtörténész egyebek mellett arra a kérdésre is felelt, hogy mi az igazi tétje Petőfi költészetének 2022-ben. „Nemcsak a szoborrá válás az egyik lehetséges veszélye, hanem az is, hogy esetében hajlamosak vagyunk pszichologizálni, bulvár irányba elvinni, hogy mi történhetett vele, benne. Éppen ezért fontos visszanyúlni a forrásokhoz, például az Úti jegyzetekhez, és ezek alapján beszélni róla, mert ez sokkal közelebb vihet a személyiségéhez.”
Az eseményen Ferenczy György és a Rackajam zenélt, Lackfi János pedig Petőfi-versek alapján írt paródáit olvasta fel.
| Az Osiris Könyvkiadó gondozásában megjelentetett sorozat előkészítése másfél évvel ezelőtt kezdődött. Alapkoncepció volt, hogy a kötetek témáját ne csak szűken Petőfi Sándor és munkássága adja, hanem tágabb korszakot öleljen fel, és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzon. Így kerül terítékre Petőfi mellett Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Madách Imre is. Az Osiris Könyvkiadó mindezt irodalomtörténeti sorozat formájában adta ki, melynek keretében egyrészt maguk a költők művei jelennek meg, másrészt ezekhez társulva monográfiák, recepciók és a Petőfivel vagy a korszakkal foglalkozó irodalomtörténészek tanulmányai. A koncepciónak nem része, de azt kiegészítve szorosan illeszkedik hozzá a Nemzet és emlékezet sorozat utolsó köteteként most megjelenő, Hermann Róbert: Az 1848–49 forradalom és szabadságharc című könyv, mely tágabb politikai szemlélettel vizsgálja ezt a korszakot, valamint Osztovits Szabolcs kronológiája, a „Sors, nyiss nekem tért”. Emellett helyet kapott a sorozatban Szalisznyó Lilla és Zentai Mária irodalomtörténészek munkája is, akik most először rendezték kötetbe Petőfi prózáját, verseit és fordításait. |
Fotók: Kultúra.hu/Hartyányi Norbert
