Philippe Jaenada kapta az idei Goncourt-díjat egy elfeledett párizsi bűnügyért
Egy 77 éves, mindeddig megoldatlan párizsi bűnügyet feldolgozó, a meggyilkolt aktmodell emlékét és jó hírét tisztázó dokumentumregény kapta idén Franciaország legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Goncourt-díjat. A párizsi Drouant étteremben kedd délután kihirdetett döntés értelmében a díjat Philippe Jaenada vehette át a L’Inconnue du quai de Javel (A Javel-rakpart ismeretlen nője) című művéért, amely a 29 éves breton lány, Louise Cansot 1949-es halálának rejtélyét járja körül.
A mesterséges intelligencia vetett árnyékot a mezőnyre
Az idei Goncourt-díj körüli válogatást nem mindennapi botrány árnyékolta be. A hosszú listára került egyik szerzőt, a kanadai-haiti Thélyson Orélient azzal vádolták meg, hogy C’était ça ou mourir (Ez volt, vagy a halál) című kötetét „szinte teljes egészében” mesterséges intelligenciával íratta meg.
A felmerült gyanú nyomán az Académie Goncourt törölte Orélien művét a jelöltek sorából, a kanadai Boréal kiadó pedig egy belső vizsgálatot követően azonnali hatállyal felbontotta az együttműködést az íróval. Orélien a maga részéről mindvégig tagadta, hogy MI-t vett volna igénybe a regény megalkotásához.
Tizenharmadik kísérletre sikerült a csúcsra érni
A most díjazott Philippe Jaenadának nem ez volt az első próbálkozása, korábban négyszer szerepelt már a díj szűkített listáján, ám pályafutása tizenharmadik kötetével végre sikerült elhódítania az elismerést. Jaenada 2013-as, Sulak című műve óta következetesen a régi bűnügyek és elfeledett bűnesetek aprólékos feltárására építi sajátos írói stílusát – az említett könyvében a nyolcvanas évek hírhedt és karizmatikus ékszerrablójának, Bruno Sulaknak az életét és bravúros szökéseit dolgozta fel.
„Mindent megtesz azért, hogy megértse hősnőjét” – méltatta a művet a Le Monde, külön kiemelve a szöveg finom humorát és a szerzőre jellemző, „kissé morcos gyengédséget”.
Az elhallgatott igazság
Az áldozatot egykor a „száz portré asszonyaként” ismerték a Montparnasse művészköreiben, annyira keresett akt- és festőmodellnek számított a bohém Párizsban. Louise Cansot holttestére 1949. szeptember 7-én bukkantak rá a Szajna-parti Javel-rakparton, ám a rendőrségnek sosem sikerült azonosítania a tettest.
Cansot tizenhat évesen költözött el Bretagne-ból a fővárosba, ahol eleinte cselédként dolgozott, majd Jean-Louis Boussingault festőművésznek kezdett modellt állni, aki bevezette őt a korabeli párizsi festők és szobrászok világába.
A bűncselekményről készült korabeli, 300 oldalas rendőrségi jelentés meglehetősen előítéletesen „kétes hírű nőként” könyvelte el az áldozatot. Az akkori sajtóhírek pedig vad találgatásokba bocsátkoztak, prostituáltként vagy kábítószerfüggőként beállítva a fiatal nőt.
Jaenada módszeresen készült a korhű hangulat megteremtésére és a korabeli nyomozati logika megértésére, a felkészülés során újra és újra elolvasta Georges Simenon legendás Maigret sorozatának szinte valamennyi darabját – a 75 regényből pontosan 74-et –, hogy hűen keltse életre az 1940-es évek Párizsának bűnügyi osztályát és a békebeli nyomozók világát.
CÍmlapfotó: Philippe Jaenada, a Prix Goncourt irodalmi díj nyertese a L'Inconnue du quai de Javel című regényéért az ablaknál pózol a párizsi Drouant étteremben a díjátadó ünnepség után, 2026. november 3-án. Fotó: Thomas Samson / AFP