A romantikus balett-irodalom eme, eredetileg négy felvonásos gyöngyszeme - mely egyben Petipa szentpétervári működésének legjelentősebb műveként tartatik számon - rendkívül gazdag előtörténettel bír, amint előadásainak históriája is bővelkedik fordulatokban: a művet, teljes terjedelmében magyar társulat még soha nem adta elő.
Időkapszulában érezheti magát a Muchamedov-féle, három felvonásos Bajadér nézője, s ekképp igen szerencsésnek is, hiszen meglehetősen autentikus képet kaphat róla, miféle alkotásokat ihlettek a XIX. század elejétől a külvilág felé mind érdeklődőbb, s mind több lehetőséggel bíró Európában a tőle időben, vagy földrajzilag távoli kultúrák. A XVIII. század utolsó harmadában a tudományosság szintjére fejlődő archeológia, a hatalmas távolságokat egyre könnyedébben áthidalni segítő technikai felfedezések nyomán a kíváncsi, az érdeklődő, a kapzsi, a nyersanyagokra vadászó öreg kontinens mind messzebb rugaszkodott a reámért itt és most-tól. Amint a föld alól előkerülő leletek, frissen felfedezett múltbéli, vagy kortárs kultúrák, a saját múlt emlékei a társadalom egyre szélesebb köreit izgatták, s olykor valódi szenzációként hatottak a polgárosodó Európa országaiban, a kontinens művészetére is fokozódó hatást gyakoroltak. A csillagászati összegekért beszerezhető, kínai porcelánt utánzó chinoserie-darabok, a görög és római emlékeket utánzó, építészeti klasszicizmus, s a már Ó-Egyiptomig nyújtózó empire korszakaitól egészen a törzsi kultúrák alkotásaira rácsodálkozó expresszionizmusig és kubizmusig tartott az ismerkedés és megtermékenyülés kora. Az e korszakban született ókori, vagy távol-keleti témájú táncművek, operák, operettek, színdarabok, versek, regények száma kiemelkedő. E munkák közül számos valódi, autentikus alapokon, frissen lefordított történetek motívumain alapszik, természetesen a vadul meglódult fantázia kötőanyagát is gyakran felhasználva.
Kerényi Miklós Dávid
A Bajadér is ezek közül való. Zeke Edit hatásos díszletei és Velich Rita pompázatos jelmezei teljesítik ki a múlt-utazást a Magyar Állami Operaház színpadán, s egyúttal precízen láttatják is a korabeli európai orientalizmus természetrajzát. Muchamedov alkotása (mely egyként alapszik Petipa eredetijén, s Csabukiani, Ponomarjev és Zubkovszkij hozzáadásain) bódító gazdagsággal érzékelteti a korabeli Európa egzotikum-éhségét.
E veretes, ódon produkció valódi éke lehet az Operaháznak - a messzi múltba (s persze távoli mesevilágba) révedő balett megelevenedő múzeum, tanulságos, élő, eleven szemléltető ábra, egy hajdani kép képe. Egyben izgalmas melléklete is lehet a jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható nagyszabású, kivételes jelentőségű kiállításnak, A másiknak. E tárlat eredeti stílusban, a legkorszerűbb múzeumi keretek között mutatja be az európai embernek az időben változó másság-képét, idegenség-recepcióját.
Popova Aleszja
A muszlim és a hindu Indiát kutyuló Bajadér képei, a spicc-cipős templomi táncosnők, az orosz-francia balettkanavászra festett, orientális alakok tetszetős, olykor groteszk, anakronisztikus forgataga az Andrássy úton pompás, ódon tablóvá, különös kultúr-keverccsé áll össze. A kivételes pillanatokban gazdag, a harmadik felvonás második (fehér) képének parádés jelenéseivel lezárt produkció megérdemelten fogja vonzani a patinás, veretes, különös intellektuális kihívásokat kerülő balettek kedvelőit, s művészettörténeti értéke sem lebecsülendő.
A múlt előtti mély meghajlás után pedig irány a jövő a házban, melyben az elmúlt években Kovalik Balázs, Vidnyánszky Attila, Zsótér Sándor, Ascher Tamás és mások mutatták meg, hogy az opera lehet más.
A friss szelek fújdogálásáról ezen az esten a produkció újszerű műsorfüzete tanúskodott (szerkesztő: Macher Szilárd, a tanulmányokat írta: Gara Márk, kreatív koncepció: Kovalik Balázs). E remek kiállítású, okos, igen informatív és modern kiadvány az élménydús estnek több mint méltó háttéranyaga.
