„A hazánkba érkező török turisták első három úti célja között szerepel a türbe. Állami alapítványként missziónk része, hogy minél több embernek mutathassuk meg a színes török kultúrát és a két ország között jó kapcsolatot" − mesélte Szalai István a felújított komplexumról.
Tavaly októberben avatták fel a felújított türbét, kulturális komplexumot hoztak létre, ahol rendszeresen tartanak különböző eseményeket. Elsősorban milyen programokat, kiállításokat rendeznek itt?
Az alapítvány szakmai, illetve kulturális tevékenységének nagy része a türbe területéhez kötődik. Az ide belépők megcsodálhatják az épületet, a körülötte lévő rózsakertet és a fantasztikus budapesti panorámát, a kulturális központban pedig egész évben kiállítások várják őket: ezek közül az egyik egy állandó kiállítás, amely bemutatja a névadó Gül Babát, illetve a bektasi dervisrendet, amelynek ő is tagja volt. Ezenkívül háromhavonta időszaki tárlatokkal is várjuk a látogatókat. Legutóbb egy tradicionális ebru kiállításunk volt, ezt váltja fel a május 31-én nyíló Herendi-kiállítás. Mindemellett hetente szervezünk alkotóműhelyeket, kézműves eseményeket, felolvasóesteket, filmvetítéseket és gyermekprogramokat, amelyek Gül Babához, a rózsamotívumhoz, a türbe épületéhez vagy a magyar-török kulturális kapcsolatokhoz kötődnek.
A türbe épülete különleges atmoszférával bír. Hogyan tudják ezt kihasználni az egyes kiállítások megszervezése során, mennyiben erősíti a helyszín a befogadói élményt?
A türbe egy közel ötszáz éves szakrális tér, egy sírkápolna, amelyet korának és jelentőségének méltó módon újítottak fel. A körülötte kialakított kulturális központ pedig hatalmas hozzáadott értékkel bír. Minden kiállításunk azt szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz a török és a magyar kultúrát, hogy jobban megismerhessük egymást. Úgy gondolom, erre a feladatra keresve sem lehetne jobb helyszínt találni, mint a türbét, ami egyébként az idelátogató törökök egyik kedvelt zarándokhelye.
Ezek szerint a komplexum nemcsak a magyarokhoz hozza közelebb a török kultúrát, hanem az idelátogató turisták is megismerhetik általa egy kicsit Magyarországot?
Pontosan. A statisztikák alapján az októberi ünnepélyes megnyitó óta 60% volt a hazai, és 40% a külföldi látogatók aránya, utóbbiak között sok a török turista és zarándok. De a hamarosan megtelő vendégkönyvünk tanúsága szerint a világ minden tájáról érkeznek érdeklődök. A hazánkba érkező török turisták első három úti célja között szerepel a türbe. Állami alapítványként missziónk része, hogy minél több embernek mutathassuk meg a színes török kultúrát és a két ország között jó kapcsolatot, ezért a Gül Baba Kulturális Központ minden tárlata és szinte valamennyi workshopja, egyéb rendezvénye ingyenesen látogatható.
Pénteken nyílik a Herendi-porcelánokat bemutató kiállítás. Milyen szempontok szerint állították össze a tárlatot?
Amikor a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. képviselőivel megterveztük a kiállítást, szerettünk volna olyan tárgyakat bemutatni, amelyeken valamilyen módon megjelenik kelet és nyugat találkozása. A porcelán eleve keleti, kínai találmány, az Oszmán Birodalom is onnan vette át. Így az volt a célunk, hogy megjelenjen a tárlaton ez az orientalista jelleg, ugyanakkor a Herendi legjelentősebb kollekcióinak egyes darabjai, például a Viktória és az Apponyi-minta is helyet kapjon. A tárlat nagy része az iszlám motívumvilághoz kapcsolódik, lesznek indiai és japán-kínai darabok is, de javarészt az iszlám kultúrkörből származó ábrázolásokat láthatnak az érdeklődők. Büszkén mondhatjuk, hogy egy páratlanul gazdag, 220 tárgyból álló tárlattal várjuk a látogatókat.
Melyek a legkülönlegesebb darabok?
A türbében olyan egyedi műalkotások is szerepelnek, amelyekből az egész világon legfeljebb 50, vagy csak 25 darab létezik. Ilyen például az az iszlám művészetre jellemző geometrikus mintázattal ékesített óriásváza, ami a Herendi Porcelánmanufaktúra 2016-os újdonsága volt.
Nagyon különleges továbbá az Éles-Varga Erika által tervezett török reliefes váza, valamint bonbonniere, amelyeket a török kerámiák gazdag ornamentális mintakincse, az izniki kerámiák ihletett. A porcelánokon látható dekort az izniki „négyvirágos" és „százleveles" minta inspirálta, mely az Oszmán Birodalom kedvelt dísz- és használati tárgykultúrájában jelent meg 1560-as években.
Törökországban mennyire ismert a magyar porcelán, az idelátogató török turisták szoktak esetleg Herendit hazavinni szuvenírként?
A török kultúrában a porcelánnak nagy hagyománya van, a magyar porcelánt és a Herendit is ismerik. Sőt, a Herendi Porcelánmanufaktúra ötödik legnagyobb felvevő piaca Törökország. Az alapítványunk szorosan együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, mi magunk is a kulturális diplomácia eszközeivel dolgozunk azért, hogy gazdaságdiplomáciai eredményeket is elérjünk. Bízunk benne, hogy ez a program ezen a téren is éreztetni fogja a hatását.
A kiállítás után milyen terveik vannak még, hol találkozhatunk az alapítvány programjaival a nyáron?
A nyár folyamán több fesztiválon is jelen leszünk. Például a Kapolcska Fesztiválon vendégül látunk tizenkét török gyereket, akik magyar gyerekekkel közösen készítenek el és mutatnak majd be egy közös produkciót, s közben talán személyes barátságok is szövődnek köztük. A nyár során a Klassz a parton komolyzenei rendezvénysorozaton Érdi Tamás egy török kvartettel koncertezik majd a Balaton körül, ennek az események is az alapítványunk ez egyik szervezője, támogatója. Szeptember 30-án pedig a porcelánkiállítás a Gül Baba Kulturális Központba átadja a helyet egy Buda történetét bemutató tárlatnak, amelyet a Budapesti Történeti Múzeummal közösen rendezünk.
