Lisszabonban és Madridban egymás után szerződéseket írnak alá Portugáliának, illetve Spanyolországnak az Európai Közösséghez való csatlakozásáról. A két ibériai állam csatlakozása 1986. január 1-jén lép hatályba. 1985. július 1-jétől Spanyolország és Portugália képviselői részt vehetnek egyes EK-üléseken. A két új tagnak a Közösség agrárpiacában való teljes integrálódása azonban csak tíz éven belül történik majd meg. Nagy-Britannia, Dánia és Írország 1973-as és Görögország 1981-es csatlakozása után ez az EK harmadik bővítése. Az Európai Közösség állampolgárainak száma ezzel 270 millióról 320 millióra nőtt. A világ népességének ez mindössze 6,7 százaléka, de a világgazdaság teljesítményének egynegyedét ezek az országok nyújtják. Az Európai Közösség dél felé való kiterjesztését sokfelé történelmi lépésnek tekintik az összeurópai egyesülés útján. Mindamellett nem lebecsülendő az ezzel járó kockázat: a krónikus európai betegség - az agrárszektor egyre növekvő fölöslege - könnyen még súlyosabbá válhat, mivel az ibériai országok csatlakozásával a Közösség mezőgazdasági területe 35 százalékkal növekszik. A fenyegető érdekellentétek, elsősorban a konkurens déli termelők között vannak, a francia parasztoknak az új társak elleni tiltakozása során is, a déli terjeszkedés előterébe kerültek: az olívaolaj, a bor és a zöldségfélék termelési kvótái, amelyeket a kínálók kettővel megnövekedett száma között kell elosztani. Portugália és Spanyolország nagy reményeket fűz az EK-tagsághoz. Különösen Portugáliának van nagy szüksége a gazdasági újrakezdésre; az erősen eladósodott ország a föld nem elég racionális hasznosítása és rossz gazdálkodás miatt a takarmány és élelmiszer felét kénytelen importálni, jóllehet a népesség 30 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az erősebben iparosodott Spanyolországnak főleg a növekvő munkanélküliség ellen kell harcolnia. Ennek egyik oka az, hogy az EK-hoz való csatlakozás miatt a spanyol ipar struktúráját ehhez kell igazítani, s a szocialista kormány ezt könyörtelen takarékosságra épülő gazdaságpolitikával vezette be. Azóta mintegy 680 000 munkahely szűnt meg.
