Hazánk a kiegyezés után lépett a modern polgári fejlődés útjára, és ez természetesen a postai szolgáltatások és intézmények fejlődését is jelentette. De a posta a MÁV-val ellentétben nem alakított ki egységes arculatot: minden épületét egyedi tervezéssel valósította meg.
A budapesti Főposta
Így amikor 1867-ben a Magyar Királyi Posta különvált az osztráktól, egyből új budapesti központ megépítése vált szükségessé, hogy az új gócpont küldeményfeldolgozó munkájának megfelelő helyszínt biztosítsanak. A jelenlegi Petőfi Sándor és Párizsi utcák sarkán álló elegáns, historizáló palota Koch Henrik munkáját dicséri.
A harmonikusan tagolt, eklektikus, zárt beépítésű palota már születése idején is beszorult a környék házai közé, így a főbejárata felett látható szobrok – a posta, a távírda, az ipar és a kereskedelem allegorikus alakjai, Franz Gastell német szobrász alkotásai – alig észrevehetők. A küldeményfelvétel, -feldolgozás, távírda és irodai munkák számára készült épület oldalán az I. világháborúban elesett postai „kartársakról” domborművel emlékezett meg az egykori postaigazgatóság.
A Magyar Királyi Postatakarékpénztár, jelenleg Magyar Államkincstár
A historizmus szép példája után a szecesszió hazai nagymestere, Lechner Ödön egyik legkiemelkedőbb, a postához csak közvetve kapcsolódó budapesti épületét, Hold utcai Postatakarékpénztárját emeljük ki.
A kicsit több mint egy év alatt elkészült, a „legnagyobb takarékossággal” tervezett csodálatos szecessziós palota korának legolcsóbban felépített középülete volt. Olcsósága egyszerű szerkezetének volt köszönhető, szépsége egyedi díszítőelemeiben rejlik.
A homlokzati és oromfal ívelő téglakereteibe foglalt díszített falmezők, a vakolatba ültetett mozaikdíszítés sajátos, finom formavilága – amely a korabeli lelkes közönség véleménye szerint Erzsébet királyné zsebkendőjének csipkedíszét idézi –, a különleges, Zsolnay-kerámiás tetődísz vagy a takarékosság jelképei, a homlokzaton a tetők kaptárai felé mászó kerámiaméhek látványossá és egyedivé teszik az egykori banképületet. Fülep Lajos, századunk kiemelkedő művészetfilozófusa írta Lechnerről: „Sajátos zamata annyira magyar, annyira honi, mint magyar föld teremtette kevés más képzőművészeti alkotásé.”
A Nyugati-posta
A posta hamar felismerte a vasút jelentőségét a nagy tömegű küldemények szállításában, ezért jelentősebb vasúti csomópontok közelébe előszeretettel telepített postai központokat. Így Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett is felépült egy-egy postai elosztóközpont. A Nyugati pályaudvar melletti historizáló stílusban épült, szépen illeszkedve a Nagykörút palotái közé. Mivel az 1910-ben felépült pályaudvari hivatal kapacitását gyorsan túlnőtte a forgalom, öt évvel később emeletráépítéssel bővült a hivatal, ami jól kivehető a mai épületen is.
A József telefonközpont
További építészeti kihívások elé állították a tervezőket a távbeszélőközpontok újszerű követelményei. Eleinte egy-egy lakás is elegendő volt az ilyen központok kialakításához, a rohamos fejlődés azonban hamarosan elengedhetetlenné tette a léptékek megnövelését. Budapesten két nagy központ épült Teréz és József néven, amelyeket a kerületekről neveztek el.
A József központ építésekor, 1913-ban, a külföldi példák és a Teréz központ korábbi tapasztalatai alapján a tűzvédelmi szempontok váltak a legmeghatározóbbá, és erősen megkötötték a tervező, Ray Rezső Vilmos kezét. De éppen a szigorú előírásoknak köszönhetően születhetett meg a rendkívül látványos, aszimmetriájában is egységes épület.
Ray az épület egyik frontján a kapcsolótermeket, a másikon a nagyobb irodahelyiségeket helyezte el, a két részt csupán közlekedőfolyosó kötötte össze. Az épület a méretbeli különbség ellenére egységes arculatú: az azonos ablakfelosztás, a minden sarkán megtalálható szobor, felépítmény vagy oromzatelem, az áttört attika, az egységes lábazat és az e fölötti díszítősávok mind ezt erősítik. A tudatos tervezésnek köszönhetően a mai napig izgalmas, látványos épületnek örvendhetünk a Horváth Mihály – egykor Mária Terézia – téren.
A budai Postapalota
A trianoni békeszerződés a Magyar Királyi Posta anyagi helyzetét is megrengette, ezért számos építkezést és fejlesztést függesztett fel. A békediktátum utáni első nagy beruházást – a budai Postapalota megépítését – csak 1924-ben határozták el. Az ország drámai helyzetét jelezte, hogy a nyilvános pályázatra 147 építész adta be pályaművét, mert akkora volt a munkanélküliség, hogy minden szakember kapva kapott a lehetőségen.
Az első díjat Sándy Gyula műegyetemi tanár nyerte el. A kivitelezésre vonatkozóan a takarékosság volt legfontosabb követelmény, hisz a külföldi kölcsönből felvett hitelt nem lehetett elfecsérelni. Ennek köszönhetően az ország első irodaházát viszonylag egyszerű téglahomlokzat, a kor szokásaitól eltérően egyforma ajtó- és ablakkialakítás és alacsonyabb szintmagasság jellemezte, amelynek hatására körülbelül húsz százalékkal nőtt az épület hasznos térfogata. A takarékosság ellenére impozáns épület született, amelynek teljes körű felújítását éppen most végzik.
A Dob utcai postaépület
A II. világháború előtti évek legnagyobb postaépületére, a Dob utcai központra kiírt pályázaton Rimanóczy Gyuláé ötven terv közül nyerte el az első díjat. Az 1937 és 1939 között felépült postaközpont esetében már különleges légoltalmi szempontokat is figyelembe vettek: a betonfalakat vastagabbra méretezték, a repeszhatás elkerülése céljából ablaktalan műszaki helyiségeket létesítettek, a legfelső emeletet pedig a gyújtóbombák elleni védelmül tíz centiméter vastag vasbeton védőlemezzel erősítették meg.
Az épület gépészeti megoldások terén egyedülálló volt: az országban elsőként itt létesítettek olyan légkondicionáló berendezést, amely automatikusan biztosította a kellő hőfokú, tisztaságú és páratartalmú levegőt a műszaki helyiségekben. A nagyszabású, mégis könnyed hatást keltő épületet számos műalkotás díszítette: a homlokzaton még láthatók Boda Gábor szobrai, amelyek az ősmagyar galambos hírvivőtől Szent Istvánon át Puskás Tivadarig a posta szempontjából jelentős személyiségeket és allegorikus alakokat jelenítenek meg. Érdekesség, hogy az Anjou-kori építésznek Rimanóczy Gyula arcát „kölcsönözte” a szobrászművész. Az épületbelsőt Molnár C. Pál mennyezetfreskója és Árkayné Sztehló Lili faintarziája mellett nemes és különleges burkolatok díszítették.
A nagyszabású postaépületeken túl szinte minden jelentősebb településen, településrészen épültek postafiókok, historizáló, magyaros és modern stílusban egyaránt. Körképünkben az ország szebbnél szebb postai létesítményei közül válogattunk.
A kenderesi postahivatal
Kenderesen Horthy kormányzó kastélyának közelében, 1929-ben épült fel a postaház. Koromzay Vilmos építész erre figyelemmel barokkos elemekkel díszítette a homlokzatát, hogy illeszkedjen a kastély stílusához.
A Szombathely 1. posta
Szombathelyen városrendezési előírások miatt két külön épületrészt emeltek a korábbi hivatal helyére: egy postaforgalmit és egy műszakit. Az elegáns, historizáló postaforgalmi épület bejáratához a női alkalmazottak kérésére előcsarnokot terveztek az erős huzat miatt, sőt a hölgyek a felvételi terem korlátmellvédjének eredetileg dróthálómezős megoldását is megvétózták, mivel 1924-ben, az építkezés idején a charleston divatjának megfelelően rövid szoknyát hordtak.
A Vác 1. posta
A híres építész, Schulek Frigyes fia, János Reischl Gyulával közösen tervezte az elegáns váci postahivatalt. Az épületen körbefutó mellvéden a magyar címer mellett a posta jelképét, a kürtöt is felfedezhetjük. A kisvároshoz mérten impozáns megjelenésű hivatal 1927-ben épült meg.
A Karcag 1. posta
A postaépítészet modern irányának egyik gyöngyszeme a karcagi Postaház, amelyet Körmendi Nándor tervezett, és 1935-ben épült meg.
Az íves kialakítású saroképület szépen illeszkedik a környezetébe. Homlokzatán a kerámia-postakocsival, a rácsokon és mozaikokon megjelenő postai szimbólumokkal igen látványos, időtálló, elegáns épület.
A budapesti Wekerletelep postamesteri hivatala
A telep többi épületéhez igazodva magyaros stílusban tervezték meg a Wekerletelep 1913-ban megépült egykori postáját. A postamesteri hivatal egyedi tervek alapján épült, de a tervezőjéről nem maradtak fenn adatok.
A játékosan aszimmetrikus tagolású, boltíves, oszlopos tornácú, barokkos homlokzatú épület egyediségével és méretével is kitűnik a környezetéből. A földszinten működött a hivatal, az emeleten pedig a postamester lakott.
Zuglói telefonközpont
A technikai fejlődés eredményeként távbeszélő alközpontok létesítése is egyre gyakoribbá vált az 1930-as években. Ekkor már elsősorban a modern építészeti stílusok uralkodtak.
A Koromzay Vilmos tervezte zuglói telefonközpont harmonikus tagolásával, téglafelületeivel, kiugró övpárkányával egyszerű, mégis látványos megjelenésű épület.
A Postás-lakótelep Budapest XIV. kerületében
A Magyar Királyi Posta épületei nem csupán hivatalok és műszaki létesítmények voltak, hanem szociális beruházásokra, például dolgozói lakások építésére is szántak pénzt. Az 1910-es években Zuglóban a posta finanszírozásában családi házas telep épült ki, amelynek néhány épülete a mai napig fennmaradt. A népies, erdélyi építészeti elemeket, motívumokat felhasználó házakat Neuschloss Kornél tervezte.
A fotók a szerző felvételei. A nyitóképen a Postapalota.
Források:
Postaépítészet Magyarországon. Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992.
Zuglói lexikon. Herminamező Polgári Köre, 2009.
Építészeti Kézikönyv. A Wekerlei Társaskör Egyesületi Építészklubja, 2014.
