Egyéb

POSZTerek - TASNÁDI ISTVÁN

Archív 2010. június 11.

Egy színházi ember számára általában kétféle POSZT létezik. A jó POSZT, amire meghívták valamelyik előadását, és a rossz POSZT, amin a válogató olyan döbbenetes szakmai felkészületlenségről tett tanúbizonyságot, hogy nem válogatta be egyetlen munkáját sem. Én azonban kivétel vagyok, örömmel megyek akkor is, ha nincs darabom a versenyprogramban (mint pl. most). Nem azért, mintha kivételesen nagyvonalú lennék, vagy felül tudnék emelkedni a szakmai hiúságomon (nyilván nem), csupán azért, mert a POSZT alatt van a születésnapom. És a bátyámnak is. Évek alatt rítussá vált, hogy június 8.-án vagy 9.-én este beülünk Csabival kettesben a Korhelybe, köpködjük a padlóra a mogyoróhéjat (azt ott szabad, ez a hely specialitása), és borongunk az idő múlásán. Mert ezt így valahogy könnyebb elviselni. Pécsen, a nyár elején a tömény hárs- és akácillatban, színházat nézve, zenét hallgatva, jó rozékkal.

 
És mostantól: jó focikkal. 8-án csapott össze a PMFC legendás arénájában a színészválogatott az íróválogatottal. Hamvai Kornél kölcsönadta a pótmezét, úgyhogy két piros 5-ös rohangált a pályán, ami nem csak a szakkomentátort zavarta össze, hanem a színészeket is, mikor a piros 5-ös belőtte a labdát a védőfal mögé, és ? ez hihetetlen! ? a piros 5-ös már be is futotta a szöktetést, beadta, gól. Nagy érzés gólpasszt adni egy nagypályán, emberek! Tudom már, mi hiányzott eddig a POSZT-ról! De most már ez is van.
 
Tasnádi István
 író, rendező 
program