Volkova Krisztina a hazai folkerek körében aligha szorul bemutatásra: a Muzsik és Volkova, a Napfonat és a Folkfonics formációkkal már bőven bizonyított a szcénában. Az énekesnő most debütáló klipes dala viszont számukra is tartogathat némi meglepetést. De mitől olyan különleges az Égi gyerek?

Volkova Krisztina a koronavírus-járvány alatt leginkább dalszerzéssel kötötte le magát. Saját szövegei érthető okokból annyira befordulóssá váltak, hogy az lassan az alkotás örömét is elvette. Valamelyik nap egy hirtelen ötlettől vezérelve lekapta a könyvespolcáról az első kiadványt, ami a kezébe került. Weöres Sándor összes versének első kötete volt az, ő pedig azon kapta magát, hogy a költő verseivel játszik. Nem volt ismeretlen terep számára az önálló dalszerzés, azonban egy ponton mindig bevonta zenésztársait ebbe a folyamatba. Ott és akkor erre viszont nem volt meg a lehetősége.

A különböző hangszerek régóta inspirálják, így egy elég komoly gyűjtemény állt a rendelkezésére a kibontakozáshoz. Ütősökön (daruka, cajon, frame drum), zongorán, ukulelén és egy kicsit basszusgitáron is játszik, sőt a karantén alatt elkezdett gitározni is. A hangszerelés feladata egyszerre volt idegen és felszabadító, viszont a megoldását Volkova mindenképpen sikerként könyvelheti el.

A koncepció azóta egyre csak körvonalazódott Krisztinában, olyannyira, hogy Weöres Sándor-lemezének megvalósítása időközben el is kezdődött.

Az Égi gyerek című szám ennek az anyagnak az előfutára. A hangszerelés érdekessége, hogy Takács Szabolcs basszusgitározása mellett az album producere és hangmérnöke, Lee Olivér gitárjátéka hallható, a felvételt Fenyvesi Márton masterelte. A dal a költő Medúza kötetében található Rongyszőnyeg ciklus 22. darabjából született éppen karácsony előtt. Az időzítést árnyalja, hogy az előadó számára a szöveg szakrális, úgy gondolja, sok féle olvasata lehet.

A hozzá készült klip alappillére az egyszerűségre való törekvés volt: csak a művész és a dal egy üres térben. A megvalósításban egy jó barát, Lippai Balázs segédkezett, aki egyszerre látta el a rendezői, operatőri és vágói feladatokat.

Volkova Krisztina így foglalta össze a költőhöz fűződő viszonyát: „Nagyon élvezem a verseinek megzenésítését, mert a szövegek már önmagukban is nagyon zeneiek, játékosak és sokszínűek. A gondolatok pedig egyetemes értékűek, melyekben a nyugati kultúra és kelet bölcsessége is jelen van, s ez utóbbi engem az elmúlt években különösen foglalkoztat, például a tao vagy a zen.” 

Volkova Krisztina „bemutatkozó” koncertjének a K11 Kulturális és Művészeti Központ ad otthont április 26-án, ahol vendégként Rendes Péter (Folkfonics) is színpadra lép. Az énekesnő szólóprojektje a fővárosi esemény mellett több hazai fesztivál felhozatalát erősíti, játszik például a Művészetek Völgyében és a Happy Fisherman Campen is.

Nyitókép: Volkova Krisztina. Fotó: Fejér János