?Az életmű erőt ad számunkra kulturális önazonosságunk megéléshez?, és bizonyítja, hogy ?kulturális gyökereink igenis összeérnek? ? emelte ki Hoppál Péter. Az államtitkár Egry József festőművészt idézte beszédében, aki azt mondta: ?Az átlagos festő azért fest, hogy éljen, a kiváló festő azért él, hogy fessen.? Zlatko Prica esetében a minőség és a magas kultúra szolgálata élethivatás, küldetés volt ? tette hozzá Hoppál Péter, hangsúlyozva, hogy Prica munkásságán keresztül közép-európai közösséget teremtett ? ehhez illeszkedik a 2006-ban létrehozott Zlatko és Vesna Prica Alapítvány tízéves tevékenysége.
Még pécsi önkormányzati képviselőként az alapítvány soros elnökségét is betöltő államtitkár magát a festőt is idézte, aki saját identitásáról és gyermekkoráról így vallott: ?Anyám osztrák volt, apám félig szerb, félig horvát. Inkább anyámhoz kötődtem, vele magyarul vagy németül beszéltünk. Jól emlékszem apámra is: reggelente, borotválkozás közben operettdalokat énekelt a fürdőszobában magyarul.? ?Ez megmutatja, mit is jelent a vérrokonság, amely összeköt bennünket Közép-Európában? ? tette hozzá Hoppál Péter.
Az államtitkár bejelentette: kultúráért felelős államtitkárság rendkívüli támogatásként kétmillió forintot az alapítvány rendelkezésére bocsát a Prica születésének 100. évfordulójára elkészült, horvát-magyar kétnyelvű monográfia megjelentetéséhez. Az alapítvány gondozásában lévő, angol, német és olasz rezümét is tartalmazó kötet a jövő évben lát napvilágot.
?Kívánom, hogy Prica horvát identitása és magyar öröksége a jövőben is járuljon hozzá a két nép barátságának fejlesztéséhez? ? zárta beszédét Hoppál Péter.
?Egy nemzetet művészete, kultúrája teszi ismertté és elismertté? ? mondta Vesna Haluga, a Horvát Köztársaság Pécsi Főnkonzulátusának főkonzulja. Vesna Haluga köszönetet mondott a kiállítás megrendezéséért, majd kiemelte: ?Biztos vagyok benne, hogy Zlatko Prica lát minket, és amit lát, elégedettséggel tölti el?. A főkonzul megjegyezte: az alapítvány már 10 éve működik sikeresen, melynek munkája nélkül ez a tárlat nem jöhetett volna létre.
Vesna Kusin, Zágráb alpolgármestere kiemelte: Prica Zágrábot választotta lakhelyéül, alkotó, formatív időszakát ott töltötte, első önálló kiállítása a Zágrábi Művészeti Pavilonban volt. Igazi kolorit mesterré vált, munkája indiai tartózkodása után transzformálódik igazán. Festőművészeti változásai nem zajlottak nyugodt mederben: a zágrábi kritika nem viszonyult mindig megértéssel alkotásaihoz, ő azonban ellenállt a trendeknek és kitartott választott útja mellett, vagyis nem mondott le a színekről és a világos vonalvezetésről. ?Fennmaradt és felismerhető jellé vált? ? fűzte hozzá. A pécsi kiállítás lehetőséget ad arra, hogy kritikai rezüméjét adjuk munkásságának, illetve tisztelegjünk előtte. A tárlat átfogó képet ad az alkotó opusáról, és méltón bizonyítja, hogy komoly helyet foglal el a horvát művészettörténetben ? fogalmazott az alpolgármester.
Nikola Albaneze, a kiállítás rendezője elsőként azt fogalmazta meg: mit nem képvisel Zlatko Prica művészete. ?Művei nem ismerik az iróniát, a szentimentalizmust, és nem fejeznek ki egzisztenciális szorongást. Ez a három jellemző nagyon fontos a teljes 20. századi művészet vonatkozásában, ugyanis, ha jobban megnézzük, ezeket a jellemzőket a 20. századi művészet minden területén felismerhetjük.? De akkor mi a legfőbb jellemzője Prica művészetének? ? tette fel a kérdést Nikola Albaneze. ?Elsősorban az emberi méltóság magas szintű tisztelete, a szilárd struktúra és a kolorizmus, vagyis egyfajta egyesülése a racionalitásnak és az érzékenységnek? ? hangsúlyozta a tárlat rendezője.
Zlatko Prica festőművész 1916-ban született Pécsett, hatévesen költözött szüleivel Zágrábba, ahol 1940-ben szerzett diplomát a Zágrábi Képzőművészeti Akadémián. Első, nagy visszhangot kiváltó kiállítását 1941-ben rendezte meg a Zágrábi Művészeti Pavilonban. Párizsi, indiai és brazíliai tanulmányutakon volt 1948-tól 1954-ig, indiai élményei hatására felhagyott a tér illúzióját keltő festészeti módszerekkel, és kialakította a tér és a ritmus stilizációjára épülő, önálló stílusát.
Pécs és a horvát Samobor város 2006-ban hozta létre a Zlatko és Vesna Prica Alapítványt, amely a hagyaték gondozása mellett működteti az isztriai Tari művésztelepet, ahol pécsi, samobori fiatalok, művészek alkotnak.
A Prica 100 című tárlat a Prica Zágrábban bemutatott életműkiállításából válogatott alkotásokat vonultatja fel. A tárlat december 29-éig látogatható.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
