 |
| Forrás: Vitézrend |
A huszárságról mint a magyar hadtörténelem kiemelkedő fegyverneméről megemlékező első találkozót 1991-ben rendezték meg, azóta minden páratlan évben újra összegyűlnek az egykori huszárok és leszármazottaik Nyíregyházán.
A tizennyolc évvel ezelőtti első rendezvényen még ötszáz huszár sorakozott fel az eseménynek helyet adó Országzászló téren, idén már csak néhányan élnek közülük, egyikük a Bundásbokorban élő Tomasovszki Mihály és az idén 103 éves Juráncsik Antal Napkorról. A legendás fegyvernemet idén már inkább a mintegy száz meghívott huszárutód ? gyerekek, unokák és dédunokák ? képviseli.
A szombati ünnepség beszédekkel kezdődik, majd a hagyományos katonai tiszteletadáson díszőrség állja körül a huszárszobrot, a debreceni dandár pedig díszsortüzet ad a háborúban elesettek tiszteletére. A hagyományos díszmenetben a honvédzenekar vezeti fel a hagyományőrző huszárbandériumok mintegy ötven lovasát: huszárok érkeznek többek közt Ózdról, Debrecenből, Sajóbábonyból, Nyírtelekről és Napkorról is.
A délutáni program a Sóstói Múzeumfaluban folytatódik, ahol lesznek rendőrségi, valamint közelharc- és technikai bemutatók, bemutatkoznak a lovasklubok ifjú lovasai, tűzoltási és mentési gyakorlatokat rendeznek, a nyíregyházi szablyavívó iskola tagjai pedig vívásoktatást is tartanak az érdeklődőknek. Vasárnap a huszár emlékkertben tartandó koszorúzással zárul a huszártalálkozó programja.
Nyíregyházán az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred.
