A Posta Charles Bukowski első regénye, amit állítólag három hét alatt írt. Az eredetileg 1971-ben (nálunk először 2006-ban) megjelent mű antihőse, Henry Chinaski tévedésből helyezkedik el a postánál, ahol permanens másnaposságtól szenvedve kora reggel szortírozza és kézbesíti a leveleket, közben kölcsönösen alázzák egymást főnökeivel.
A Szegedi Nemzeti Színház Vissza a feladónak! című, 2016-ban bemutatott előadását is a Posta ihlette: a darabot Pritz Péter fordítása alapján Miklós Krisztián írta és Czene Zoltán rendezte. A június 3-án a Trip hajón is látható kevert műfajú darab egyszerre stand-up, önéletrajzi road movie és kocsmaszínházi produkció.
Az est elején Prieger Zsolt, az Anima Sound System vezetője beszélget az alkotókkal és a Bukowski-életműsorozat fordítójával, Pritz Péterrel, az előadás után pedig Bukowski afterparty lesz a hajó teraszán, Doktor Pepperrel, vagyis a fordítóval.
Az idén 25 éve, 1994-ben elhunyt Charles Bukowski huszonéves korától rendszeresen írt, első novellája már 1944-ben megjelent, de utána folyamatosan visszautasították. Arra egészen 1969-ig kellett várnia, hogy bekerüljön az amerikai irodalmi köztudatba, akkor jelent meg két kötete, és verseit beválogatták egy antológiába is. Addig alkalmi, sokszor fizikai munkákból élt, hosszú éveken át dolgozott például a Los Angeles-i postán ? ezeket az éveket örökítette meg Posta című regényében.
Bukowski a hetvenes években sorra publikálta regényeit, megalkotva bennük alteregóját, Henry Chinaskit, aki leginkább iszik, nőzik, lóversenyre jár, klasszikus zenét hallgat egyedül, és ? akárcsak az író ? illúzióktól mentesen szemléli a körülötte kavargó nyomorúságos világot. Bukowski stílusát minden művében alapvető közvetlenség, nyílt szókimondás, kíméletlen őszinteség és fanyar humor jellemzi.
Bár a magyar olvasók elsősorban prózaíróként ismerik Bukowskit (regényei A Ponyva, a Posta, a Nők, a Tótumfaktum, a Hollywood, A kezdő), több mint ezer verset írt, közülük néhány bekerült a Trubadúr Vegyes felvágott címmel 2013-ban a Trubadúr által kiadott kötetbe.
