Amadinda-koncert a Műcsarnokban
Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima-díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák.
Barabás Márton (1952) három és fél évtizede alakuló, műfaji szempontból roppantul sokszínű életművének egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, valamint a zeneiséget jellemző fogalmak, mint az ismétlés, a repetíció, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése; a másik pedig a zene megtestesülését jelképező konkrét motívum, a zongora (és egyéb hangszerek, illetve a zenéhez kapcsolódó tárgyak), melyek szervezőelemként alkotói periódusainak mindegyikében központi szerepet játszanak.
Az Amadinda együttes 1984-ben alakult, tagjai a budapesti Zeneakadémián végezték tanulmányaikat. Az együttes a már klasszikussá vált ütőhangszeres kompozíciók bemutatása mellett a kezdetektől fogva megkülönböztetett fontosságot tulajdonított annak, hogy működése inspirációt nyújtson magyar és külföldi zeneszerzőknek egyaránt. John Cage, Ligeti György, Steve Reich: a XX. századi zenetörténet e három meghatározó alakja is darabot komponált az Amadinda számára.
Az együttes az elmúlt évtizedekben aktívan együttműködött olyan világszerte ismert művészekkel, mint Kocsis Zoltán, Schiff András, Marton Éva, Kurtág György, Eötvös Péter, Keller András, Presser Gábor, a Theatre of Voices és Paul Hillier, az Eighth Blackbird, Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A velük való együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára az Amadindát az egyik legeredetibb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye.
Strauss-maraton a Müpában
A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar hagyományos rendezvényén szombaton reggeltől estig a német zeneszerző művei szólalnak meg. A 11 koncerten színpadra lép mások mellett Várjon Dénes zongoraművész, Pasztircsák Polina szoprán, Zalai Antal hegedűművész, Farkas Gábor zongoraművész, a Nemzeti Énekkar, Palojtay János zongoraművész, Bereczky Dávid kürtművész és Takács-Nagy Gábor karmester.
A családi koncerten a Burleske zongorára és zenekarra, valamint a Till Eulenspiegel vidám csínyjei szólalnak meg a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában Farkas Róbert vezényletével. A továbbiakban többek között az Esz-dúr szonáta hegedűre és zongorára, a Hét dal négyszólamú kórusra, az F-dúr szonáta csellóra és zongorára, a Don Quixote, az 1. (Esz-dúr) kürtverseny és a Don Juan hangzik el. A záróhangversenyen a Budapesti Fesztiválzenekart és az ausztrál szopránt, Eleanor Lyonst Fischer Iván vezényli.
Programok a Klebelsberg Kastélyban
Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a Klebelsberg Kastélyban január 21–23-án.
Nyitórendezvényként pénteken Oberfrank Pál Találkozás Pilinszkyvel című estjét tekinthetik meg az érdeklődők. Másnap Szenvedély és hűség címmel Zrínyi Ilona rendkívüli személyiségét kelti életre Hedry Mária monodrámája. Az előadás Magyarország szinte minden táját bejárta, és Zrínyi Ilona valóságos útjait is követte Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és legutóbb Munkácson.
Vasárnap délután Kastélymesék címmel gyermekprogram-sorozatot indítanak el, amelynek keretében különleges előadásokkal várják a kisebbeket, első alkalommal Tóth Krisztina bábművész előadása látható.
Kaláka-koncert a Ferencvárosi Művelődési Központban
Csak az egészség meglegyen címmel ad koncertet a Kaláka együttes január 21-én 18.30-kor a Ferencvárosi Művelődési Központban. A dalokban ismert költők klasszikus és mai verseit hallhatja a közönség.
A Kaláka együttes 1969-es megalakulása óta, több mint ötven éve egyet jelent a magyar és az egyetemes költészet kimagasló alkotásainak megzenésítésével. Az együttes önazonossága ugyanakkor elképesztő változatossággal párosul: éppen annyi zenei stílusban képes hiteles előadásra, ahány stílusban a kiválasztott versek íródtak, évszázadokon át. Azért a kimondottan az együttesre jellemző megszólalásmód is érvényesül: ezt garantálja a négy énekhang, valamint a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka. Harminc album, mintegy ezer dal és sok-sok ezer Kaláka-koncert tanúskodik erről, határon innen és túl. 2000-ben Kossuth-díjat, 2004-ben Prima Primissima-díjat, 2014-ben pedig Magyar Örökség-díjat vehettek át.
További programok az FMK-ban itt.
Szabó Magda és Szepes Mária a Várkert Bazárban
Két kiemelkedő női író életművét eleveníti fel a Várkert Bazár: január 23-án Szabó Magda műveiből összeállított bensőséges esttel, január 24-én pedig Szepes Mária regénye ihlette táncelőadással várják a közönséget.
Szabó Magda, a 20. századi magyar irodalom nagyasszonya 105 évvel ezelőtt született, és 15 évvel ezelőtt hunyt el. Január 23-án a Szelíden és szilárdan című előadás tárja fel az írónő életét, felidézi kivételes pályaívét, gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát, házasságát, íróvá érését. Gajdó Delinke színművész bensőséges hangulatú előadásában Szabó Magda gyermekként, serdülő leányként, szerelmesként, barátként, özvegyként és halhatatlan művészként is feltűnik, miközben megelevenedik családja és imádott férje, valamint életének legfontosabb helyszíne, Debrecen is.
Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? Van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön a kényszerű szembesülés után? Ezeket a kérdéseket feszegeti a január 24-én látható A változatlanság hullámhosszán című összművészeti előadás. A darab különlegessége, hogy verbális és nonverbális elemek egyaránt megjelennek benne a modern tánc, a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve. Bajnay Beáta koreográfus produkcióját Szepes Mária azonos című regénye ihlette, amelynek 1986-os kiadását azért engedélyezték, mert science fiction formába rejtve tárta fel az egyén és a társadalom egymásra hatását. Az Aldebaran Kompánia előadásának főszerepeit két meghívott színművész, Huszárik Kata és Kaszás Gergő játsszák.
Mi lennék nélküled? – monodráma a Gyulai Várszínház kamaratermében
A Gyulai Várszínház kamaratermében a Mi lennék nélküled? című monodrámával várják az érdeklődőket január 22-én. Az előadás Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és Szilágyi Enikő erdélyi származású színművésznő mai reflexióiból készült. A darab ősbemutatója tavaly nyáron volt, az előadó Őze Lajos-díjat kapott érte.
Irodalmi Szalon a balatonfüredi Vaszary-villában
Balatonfüred ebben az évben kétnapos programsorozattal ünnepli meg a magyar kultúra napját. Zenés irodalmi műsor, folyóirat-bemutató várja az érdeklődőket a város új kulturális terében, a Vaszary-villában. A hagyományokhoz híven átadják a város kulturális kitüntetését is.
Január 21–22. között tartják meg a városban a magyar kultúra napi programokat. Az emléknap alkalmából Pál Dániel Levente, a Petőfi Irodalmi Ügynökség igazgatója mond beszédet, majd Jókai Ágnes színművész, Halas Adelaida színművész, énekes és Pályi-Nagy Miklós gitárművész közreműködésével zenés irodalmi műsort tartanak.
Január 22-én, szombaton megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc szobrát, és bemutatják a tavaly nyáron alapított Magyar Kultúra című folyóirat legújabb számát. A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában havonta megjelenő periodikát Pál Dániel Levente lapigazgató és Bonczidai Éva főszerkesztő prezentálja. Délután öt órakor pedig a 80 éves Korzenszky Richárd emeritus perjellel beszélget az Irodalmi Szalonban Szerdahelyi Csongor, az Országút című lap főszerkesztője.
Családi program a kecskeméti Cifrapalotában
A kultúra napja alkalmából a Cifrapalota izgalmas játékra invitálja a gyerekeket és családjaikat. Fontos rejtélyt kell megfejteniük. Az épület tervezője, Márkus Géza időalagútba tévedt, és a jelenkorba csöppent. Meglepődve tapasztalta, hogy mennyire megváltozott a Cifrapalota épülete az ő eredeti terveihez képest. Hogy sikerüljön visszajutnia saját korába, meg kell találnia azt a tárgyat a jelenben, amit saját korában legutóbb megérintett (valószínűleg az lehet a ludas a történtekért). Nyomozóinknak meg kell találniuk, mik hökkentették meg a mestert időutazása során. Követniük kell az általa bejárt utat, melyet a tervezőről készült kis ikonok jeleznek az épület több pontján. Be kell szerezniük a bizonyítékokat, rögzíteni a nyomokat, s végül megtalálni az időalagút kulcsát.
További kecskeméti programok itt.
Kiállítások Nagykanizsán
A Thury György Múzeumban csütörtökön a Hagyományból divatot – A történelmi Zala Vármegye viseleteinek mai feldolgozása elnevezésű alkotói pályázatra beérkezett munkákból nyílik kiállítás. Ugyancsak csütörtöktől látogatható az Alba Regia Országos Fotópályázat, valamint a 2021 Országos Miniatűr Fotópályázat kiállítása a Kodály Zoltán Művelődési Házban. A Hevesi Sándor Művelődési Központban szombaton nyílik A Himnusz költője – Kölcsey Ferenc életútja képeslapokon címmel Gulyásné Raksányi Olga gyűjteményéből kiállítás.
Az erdélyi magyar színházak előadásokkal, kiállításokkal,
könyvbemutatókkal ünnepelnek
Az erdélyi magyar színházak előadásokkal, kiállításokkal és könyvbemutatókkal ünneplik a magyar kultúra napját, amelynek alkalmából egyes településeken egyhetes rendezvénysorozatot is tartanak.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának szervezésében január 22-én szabadtéri kiállítás lesz a színház előtt, majd a Bocsárdi László által rendezett Tóték című előadást játssza a társulat.
Az idén áprilisban lesz Örkény István születésének 110 éves évfordulója, így a magyar kultúra napja alkalmából szervezett kiállítással és előadással elsősorban a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza és dráma megteremtője előtt tisztelegnek.
A főtéren, a Tamási Áron Színház előtt több napon át látható kiállítás címe: Tóték Székelyföldön. Ennek első napján az Örkény darabjából 1969-ben Fábri Zoltán által rendezett Isten hozta, őrnagy úr! című legendás film hanganyagát hallhatják az érdeklődők. A kiállításon a darab székelyföldi bemutatói mellett az 1967 februárjában tartott ősbemutatóról is talál egy rövid információs anyagot a közönség.
A nagyváradi Szigligeti Színház január 18. és 26. között Bihar megye több településén ünnepli a magyar kultúra napját. Egyebek mellett bemutatják Dobos Imre életútinterjú-kötetét. Január 21-én Székelyhídon vendégszerepel a Szigligeti Társulat nagysikerű előadása, a Lila ákác. Szép Ernő regényének színpadi változata korábban elnyerte a kisvárdai fesztivál nagydíját.
Január 22-én a nagyváradi közönség Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét tekintheti meg Anca Bradu rendezésében.
Január 23-án az Aradi Kamaraszínházban a Gyulai Várszínház Mi lennék nélküled? című előadását tűzték műsorra, amelyet Szilágyi Enikő írt, rendezett és ad elő.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház január 21-én Neil Simon Furcsa pár című előadását játssza Lendvai Zoltán rendezésében.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Pilinszky-esttel ünnepli a magyar kultúra napját, ebből az alkalomból a közönség Kicsid Gizella Késő kegyelem című előadóestjét láthatja. Az előadást Pilinszky János verseiből állította össze a színművésznő. Zongorán közreműködik Horváth Zoltán.
A Pilinszky 100 emlékév keretében született Késő kegyelem című előadóest három téma megragadásával boncolgatja a létezésében vergődő ember természetét, ezek: a háború, a szerelem és Isten.
Kicsid Gizella Pilinszky-estje Bach zeneiségével, személyes hangvételben keresi Pilinszky sorai között a párbeszédre való törekvést Isten és az elhagyatott ember között. Az előadás szombaton este 8 órától látható a kolozsvári színház stúdiótermében.
Különleges tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Múzeumban
Tematikus tárlatvezetésekkel ünnepli a magyar kultúra napját a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézmény évek óta különleges programokkal állít emléket annak, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Az épületben 22-én, szombaton délután egy órától kezdődnek a programok: a résztvevők átélhetik, milyen volt egy audiencia Erzsébet királynénál, hallhatják a múzeum épületének történetét a megelevenedő festményektől, választ kaphatnak, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára, és egy évszázadot átívelő időutazáson is részt vehetnek a reformkortól egészen az I. világháború kitöréséig.
A „Mesélő falak – Épülettörténeti séta” izgalmas utazás időn és téren át az első magyar múzeum klasszicista épületében: mesélő falak, érdekes történetek nemcsak az évszázados terekről, hanem a bennük megfordult híres történelmi személyekről, a történelemben és a múzeum történetében betöltött szerepükről.
Adott egy tárlatvezető, aki a narrátor szerepébe helyezkedik. Adott egy királyné, és adott egy újságíró, valamit egy 30 évet átívelő történet. Ilyen egy audiencia Erzsébet királynénál. Az élő múzeumi program során a kiállításban nemcsak a tárgyak mesélnek, hanem maguk a szereplők is.
Közvetlenül utána exkluzív tárlatlátogatás kezdődik az „Ars et virtus. Horvátország és Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége” című, a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum új, időszaki kiállításában Szende László kurátor vezetésével. Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerése során többek között arra kaphatunk választ, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára, mit rejt a több mint 800 éves közös múlt, mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai, valamint milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban.
A látogatókat arra is invitálják, hogy ismerjék meg velünk a reformkor nagyjait, a márciusi ifjakat, kövessék végig kiegyezésüket a hatalommal, és fedezzék fel közösen a dualizmus mindennapjait! „A leghosszabb század nagyjai”– a 19. század története című tárlatvezetés a reformkortól az I. világháború kitöréséig kalauzolja el a látogatókat.
Nyitókép: Amadinda Ütőegyüttes. Forrás: az együttes Facebook-oldala
