Filmklub: Blúz (február 16., szerda)
Bunda Rita Blúz című kisfilmje egy család néhány napját mutatja be. Az egyke, hétéves kislány több téren is tehetséges, édesanyja pedig már kiskorától szeretné fejleszteni a képességeit, hogy felnőttkorára egy teljes értékű, sikeres emberré válhasson, de közben megfeledkezik arról, hogy kislánya még gyerek. Pont a leglényegesebbet veszi el tőle: a gyerekkorát. A kislány egyre rosszabbul érzi magát ebben a helyzetben.
A vetítés után beszélgetés lesz az alkotókkal.
Szabadegyetem: Gyulafehérvár kultúrtörténeti emlékei – Gudor Botond előadása (február 17., csütörtök)
A dél-erdélyi magyarság központi települése ma arról híres, hogy itt található az erdélyi magyar római katolikusok főpásztorának székhelye és a méltán híres katolikus teológia. A megye, ahogy a város lakossága is, csekély magyar jelenlétről tanúskodik napjainkban. Egykor a Magyar Királyság Mohács utáni fővárosa lett, az erdélyi fejedelemség fővárosa, a vallásújítás, azaz a reformáció egyházi és politikai központja volt. A régió számos magyar műemléke közül itt található az a székesegyház, amely a Hunyadiak és a fejedelmek, püspökök sírhelyeit is rejti. A környék, a város és településeinek mindennapi megmaradási küzdelme azt jelzi, hogy a magyarság védőbástyái szeretnének maradni.
Együttélés Erdélyben – Vetési László előadása (február 24., csütörtök)
Erdély sok szempontból egyedülálló terület, számtalan szépséggel, érdekességgel, ám van egy teljesen ismeretlen arca. Erdély a vallási, nyelvi együttélési érdekességek földje. Itt született és lett önálló vallássá az unitarizmus, itt nyilvánították ki először – 1568-ban – a vallás szabad gyakorlásához való jogot. Itt született a székely szombatos, majd zsidózó mozgalom. A Kárpátok kanyarulatán kívül található Kelet-Közép-Európa egyetlen Kálvin János nevét viselő színromán faluja. Bizonyos falvakra jellemző, hogy közös történelmi tulajdonú templomokban is szolgálnak a katolikus, református, unitárius, evangélikus lelkészek olyan gyülekezetekben, ahol a padban ülők katolikusok, reformátusok és unitáriusok.
Mesedélelőtt: A válogatós királykisasszony – Zenés előadás (február 20., vasárnap)
„A mesék élni segítenek, vallja több mesekutató. Anépi gyermekjátékok, amelyek mesemondásunkat tarkítják, hagyományainkhoz vannak közel, gyökereink felismerésére és értékelésére tanítanak bennünket. Mi lehet ennél szilárdabb alap kultúránk és ezáltal önmagunk megismerésére? A válogatós királykisasszony című mesefoglalkozásunkat élő citeramuzsikával kísérjük” – szól a program leírása. A foglalkozást Kinda Emese néptáncoktató és Lukács Emőke bábszínész vezetik.
Az égig érő fa – Mesejáték Gál Natália és Ferenci Attila előadásában (február 27., vasárnap)
A kisgyermekként síró királyt éjszakai álma ébreszti tudatára: kihirdeti ország-világ előtt, hogy annak adja lányát, aki kiszabadítja azt a sárkány fogságából. Egyedül a kiskondásnak, kis Jánosnak sikerül a próbatétel, aki a belső érzéseit és intuícióit megszólaltató kismalacára hallgatva jut fel a fa hetedik ágára. A királylány kiszabadításához meg kell küzdenie a sárkánnyal. Ez csak a sárkány fogságában élő táltos segítségével sikerülhet. A parázsevéstől feltámad a girhes ló energiája, ötlábú, aranyszőrű paripa lesz belőle. Ezzel megindul a mesében a jó és rossz harca, a sárkány által képviselt romboló és az aranyszőrű paripában feltámadó alkotó erők küzdelme.
Irodalmi szalon: Bolemant László szerzői estje (február 23., szerda)
„Bolemant László költészetében központi szerepet játszik az idő. Az elmúlt idő, a mindenben jelen lévő idő, az »eljövendő idő«, a fragmentált idő, a szimultán (relatív) idő, s mint e kötet címe is mutatja: a »megrajzolt«, tehát a rekonstruált idő, a kiteljesülő idő. S amint könyve címpárjának másik tagja is nyomatékosítja, »lenyomatai« is jórészt időbeli lenyomatok, az idő megállítására, rögzítésére tett kísérletek.” (Részlet A megrajzolt idő című kötet ajánlójából, Tóth László tollából.) Bolemant László beszélgetőtársa Antal László lesz, közreműködik Kautzky Armand színművész.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja: Erdélyi magyarok a Szovjetunió rabtelepein 1944–1953 – Dr. Murádin János Kristóf előadása, Rekviem – M. Lovász Noémi képzőművész kiállítása (február 25., péntek)
Dr. Murádin János Kristóf kolozsvári történész az előadásában megemlékezik az 1944 őszén Erdélyből szovjet hadifogságba hurcolt magyar civilekről. Bemutatja a tábori élet mindennapjait, a szabadon bocsátási kísérleteket, a túlélők hazaérkezését, a fogság traumájának feldolgozását, valamint a román rendszerváltás utáni kárpótlást.
Murádin Lovász Noémi férje kutatómunkájára építve festményeivel tolmácsolja a szenvedéstörténeteket, melyeket az emlékező beszélgetések és a táborokból hazahozott tárgyak ihlettek – ezzel is emléket állítva a hadifogságot megjáró hősöknek.
Dancs Rózsa: Anyaöl – Előadja Újhelyi Kinga színművész
Dancs Rózsa Pokoljárás című önéletrajzi könyvéből készült az előadás. Háttere az egykori romániai abortusztörvény, az a bizonyos 770-es dekrétum. A „Szeku” nem játszott kesztyűs kézzel, túlélni pedig csak az Isten segített.
Koncert: CT Project – Sculpting Sounds (február 26., szombat)
A CT Project – Sculpting Sounds egy új, elektro-akusztikus zenei projekt, amely különböző stílusokat ötvöz a klasszikustól az elektronikusig, az akusztikus hangszerektől az elektronikus hanghatásokig. A zenéből „faragott” történetek Cári Tibor zeneszerző-zongorista és Szabó J. Attila, a Kolozsvári Állami Filharmónia csellistájának előadásában hallhatók. A zenei alkotásokat Erőss László videói kísérik élőben.
Nyitókép: jelenet Bunda Rita Blúz című filmjéből. Forrás: Full Design Studio. Képek forrása: Magyarság Háza
