Aquincumi Múzeum
Budapest nem csak a római korban volt lakott, hiszen a legkorábbi településeket az újkőkor során, az úgynevezett vonaldíszes kerámia kultúrájának idején létesítették. Az online vezetésen megtudhatjuk, hogy a kommunikációs útvonalak és kapcsolatok milyen módon jelentek meg a neolitikum idején.
A magyar régészet napján a múzeum munkatársa rendhagyó tematikus tárlatvezetéssel várja a látogatókat, melyek során a polgárváros különleges épületeivel, illetve a római történelem és régészet egy-egy izgalmas kutatási területével ismerkedhetnek meg.
Vajon mi történik az ásatáson előkerülő leletekkel? Hogyan dolgoznak a restaurátorok? Többek között ezekre is fény derül a restaurátorműhelyben tett virtuális látogatáson.
Az ókori tudomány folyamatosan fejlődött, technikai szempontból azonban a Kr. e. 3. század és a Kr. u. 1. század különösen termékeny időszak volt. Ekkor rengeteg innovatív ötlet született, szinte egy technikai forradalom zajlott le. Ma már nem is tudjuk, hogy az újkori találmányok, sőt esetleg a ma is használt gépek, eszközök, berendezések eredete az ókorig nyúlik vissza. Más, korukat talán megelőző ötletek lángelmék kísérletei maradtak csupán, és már az ókorban feledésbe merültek. Ebbe az elfeledett, de rendkívül izgalmas világba kalauzolja el a látogatókat az Aquincumi Múzeum virtuális előadása.
Magyar Nemzeti Múzeum
Egy késő rézkori tömegsír régészeti és embertani elemzésének bemutatása
A deviáns vagy nem szokványos rítusú temetkezések mindig különös figyelmet kapnak. Deviáns alatt az olyan temetkezéseket értjük, melyek egy adott korszak, földrajzi régió, temető jellemző általánosan megfigyelt szabályos rítusaitól eltér. Azok a temetkezések, régészeti jelenségek, melyek egynél több egyént maradványát tartalmazzák, specifikus esetei a nem szokványos temetkezéseknek. Gyakran igen nehéz kialakulásuk okát megfejteni, ezért régészeti értelmezésük igen összetett folyamat.
Az előadásban Balatonszentgyörgyön feltárt késő rézkori (i.e. 3790-3643) lelőhelyről származó tömegsír vizsgálatát mutatják be egy olyan régészeti korba adva betekintést, melyben a jelenségek értelmezése sokszor nem hagyhatja figyelmen kívül az egykori ember túlvilággal, a transzcendenssel kapcsolatos hiedelmeit sem.
A Duna-medence monumentális kora vaskori tájai
A Közép-Duna medence a kora vaskorban (Kr.e. 9-5. században) a Loire völgyétől a Dunáig terjedő kulturális koiné keleti regionális részéhez, az úgynevezett keleti-Hallstatt-kultúrához tartozott. A vezetőréteg elhunyt tagjai részére emelt sírhalmok mérete legalább oly mértékű gazdagságról árulkodik, mint a halottakkal eltemetett fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és luxuscikkek. A Magyar Nemzeti Múzeum az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar Régészettudományi Intézetével közösen interdiszciplináris tájrégészeti kutatást végzett Süttő határában, továbbá a projektben kialakított vaskori túrákhoz kapcsolódó látogatói applikáció fejlesztését és a projektet népszerűsítő kisfilmek elkészítését koordinálta.
Dobó István Vármúzeum, Eger
„Megannyi nőstényoroszlán” – Az egri hősnők: Legenda, vagy valóság?
Rákóczi Gergely szabadtéri tárlatvezetése során az 1552. évi ostrom és annak női szereplői kerülnek középpontba.
Gabonától a kenyérig
„A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – tartja az Úrtól tanult imádság egyik kérése. Ez – többek közt – az ember mindennapi kenyerének gondjára, az élelemszerzésre és annak elkészítésére utal. Az asztalunkra kerülő kenyér már évezredek óta táplálékunk szerves része és az emberiség történetének jelentős eleme. Különböző régészeti kutatások eredményei és néphagyományaink tanulmányozásának köszönhetően Valaseková Enikő vezetésével megismerkedhetünk azzal az évezredes fejlődési folyamattal, amely a mai értelemben vett kenyér készítéséhez vezetett. De nem csak a különböző gabonafélék eredetét, felhasználását és végtermékeit, hanem más, az ember által különféle koroktól kezdődően használt zöldségféléket, gyógy- és fűszernövényeket is megismerhetünk, valamint bepillantást nyerhetünk a korabeli malmok, pékcéhek és konyhák érdekes világába is.
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Miskolci Régész Terasz – Hom(e) Movie
Június 19-én délután 18.00-tól és 19.30-tól a régészet szerelmeseit várják első, házi készítésű dokumentumfilmjük ősbemutatójára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre Miskolcon. A kisfilmben bemutatják egy 2019-ben azonosított lelőhely „életútját” az előkerüléstől a feltárásig. A vetítést követő beszélgetésen kötetlenebb hangulatban mesélnek a régészet szépségeiről és nehézségeiről, egy-egy ásatáson előforduló váratlan eseményről. Az est folyamán az is kiderül, hogy a régészek nem mindig „csak” ásnak, és fellebbentik a fátylat a gyűjteményükben található kedvenc régészeti leleteikről, melyeket a nagyközönség számára is bemutatnak.
Tatabányai Múzeum
Ásatási legendák – legendás ásatások
A 16 órakor kezdődő előadáson a város területének legendás ásatásait és leletanyagát mutatják be a látogatóknak. A paleolit és a rézkori ásatás összetett kutatási módszereivel elért eredményeire támaszkodva mutatják be, mi mindent tudtunk vagy tudhatunk meg ezek segítségével.
Kirándulás a Szelim-barlanghoz
Egy délelőtti gyalogtúra során a Szelim-barlang ásatási legendáival ismertetik meg a látogatókat, majd pedig a Turul-szobortól „madártávlatból” a város legjelentősebb régészeti lelőhelyeire hívják fel a résztvevők figyelmét.
Legyél te is régész és/vagy restaurátor!
Délután 14 órától a gyerekeké a főszerep: mini, ásatáson előkerült leleteiket (melyeket kiselejtezett régészeti anyagokból válogattak ki) segítik „meghatározni” a múzeum munkatársai, majd 12, fazekas által készített darabokból összeállított edénymásolaton nekik kell megtalálniuk a leletek párját, s ha ez megvan, akkor az edény összekevert darabjaiból puzzle-szerűen kirakni az egészet.
A többi résztvevő múzeumról és a programokról ezen az oldalon lehet tájékozódni.
Nyitókép forrása: mnm.hu
