Az első világháborúval köszöntött be a ?véres? huszadik század az európai történelemben, és ez volt az az esemény is, amelyben már főszerepet játszott a propaganda. A totális háború megkövetelte a közvélemény támogatását, így minden háborúzó ország figyelmet fordított a lakosság hazafias és harcias lelkesedésének fenntartására. Ahogy a háború után a jelenséget kutató politológus, Harold D. Lasswell megfogalmazta: ?A nemzetközi háborús propaganda elképesztő dimenziókat öltött a legutóbbi háborúban, mert a totális hadviselés szükségessé tette a polgári tudat mozgósítását is. Egy kormányzat sem remélhette, hogy győz egy mögötte álló egységes nemzet nélkül, és egy kormányzat sem rendelkezhetett egységes nemzettel anélkül, hogy kontrollálta volna az emberek gondolkodását.? (Harold D. Lasswell: Propaganda techniqueinthe World War. New York, Peter Smith, 1938.)
Kiállításunk a hazai centenáriumi kiállítások közt egyedülálló módon erre a radikálisan új jelenségre kívánja mindenekelőtt felívni a figyelmet, felrajzolva az első világháború magyar propagandájának természetrajzát és alakulásrendjét. Arra a kérdésre keressük elsődlegesen a választ, hogy hogyan működött a propaganda a Monarchia magyar felében, milyen technikákkal igyekeztek fenntartani hazánkban a háborús lelkesedést, s milyen médiumokat használtak ehhez száz évvel ezelőtt. A Nemzeti Könyvtár mindehhez egyedülálló gyűjteményekkel rendelkezik: egyfelől az ún. egykori első világháborús gyűjteményünk, másfelől a hazai grafikai plakátegyüttes leggazdagabb gyűjteménye. Mindezt gazdag tárgyi anyag egészíti ki, s izgalmas interaktív látványi elemek és múzeumpedagógiai foglalkozások teszik hozzáférhetővé a mai látogató számára a száz évvel ezelőtti hátországi eseményeket, ahogyan megidézzük a teljes lelkesedéstől a kiábrándulásig vezető folyamatot is.
Hogyan hatotta át az emberek mindennapi életét a legkülönbözőbb formákban megjelenő propaganda? Vajon milyen képet közvetített a háborúról a korabeli média, és mi köze volt ennek a harcterek valóságához? És vajon voltak-e olyanok, akik mertek ellentmondani a propaganda-szólamoknak?
Az első világháború előtt Magyarországon a tömegkommunikáció eszközei inkább csak a kereskedelemben kaptak szerepet (pl. termékek reklámjai). A háború radikálisan változtatta meg ezt a helyzetet, szükségessé vált a közvélemény befolyásolása. De ebben a háborúban ? szemben a második világégéssel ? még nem jelent meg egy központból irányított, totálisan végiggondolt propagandatevékenység. A többes központból, alulról szerveződő propaganda mégis áthatotta a magánélet tereit és a köztereket is. Mint a tárlat rámutat, központi irányítás nélkül is hazafias és harcias üzenetek árasztották el a mindennapokat: a propaganda számtalan használati tárgy, reklám, esemény révén megnyilvánult. A kiállításon megidézzük a hazafias üzenetekkel megtelt háborús mindennapokat a konyhai eszközöktől a kisgyermekek világáig, felidézzük az uralkodócsalád kultuszát, megmutatjuk az ellenség kigúnyolásának különböző formáit.
Mint legfontosabb propaganda eszköz, természetesen előtérbe kerül a sajtó. A háborús időkben erősen befolyásolták, hogy mit és hogyan közölhettek a lapok, a kiállításon az is kiderül, hogy hogyan működött ennek irányítása és maga a cenzúra. A sajtóhadiszállás munkatársai közt a hadszíntereken tudósítóként dolgozó képzőművészeket is szép számmal találunk, a háború idején készült művekből pedig bőséges ízelítőt nyújtunk. A festők háborús műveivel a közönség a hadikiállításokon találkozhatott, amelyek közül a leglátványosabbat eredeti formáival idézzük fel. De a propaganda nemcsak a hadikiállítás révén lépett be a köztérbe, hanem például az egyszerre emlékműként, köztéri szoborként és interaktív propaganda eseményként működő szögelő szobrok révén is. Kiállításunkon minden látogató maga is verhet egy szöget egy ilyen ?vashonvédbe?! A szoborszögelési akciók a pénzgyűjtést szolgálták, amire a legkülönbözőbb akciók szerveződtek. A hadikölcsönök, a segélyalapok, a nyersanyaggyűjtő kampányokra látványos plakátjaikon keresztül emlékeztetünk.
A háborús propaganda utolsó megnyilvánulása a háború áldozatainak emlékezetéhez, vagyis az emlékművekhez kapcsolódik. Kiállításunk utolsó szakasza a veszteségekkel és az elesettekre emlékeztető monumentumokkal foglalkozik.
Az irodalmi, színházi és kávéházi élet jeles alakjait megidézve egy külön részben mutatja be tárlatunk az értelmiségi válaszlehetőségek közül azokét, akik igyekeztek távolságot tartani a hazafias-harcias szólamoktól, és már a háború idején megfogalmazták a vérontás értelmetlenségét. A látogatók itt olyan kuriózumot is láthatnak, mint Babits Mihály híres háborúellenes verseinek eredeti kéziratai, mellettük autográf levelek, fotók, kabaré-plakátok mutatják be a korszakban a ?szavak háborúját.?
A 2016. március végéig látható kiállítás bemutatja a média által közvetített háború-kép és a történelmi kutatások révén kirajzolódó kép közötti ellentmondásokat. A tárlat és a kapcsolódó rendezvények (könyvbemutatók, tudományos nemzetközi konferencia, irodalmi-kultúrtörténeti estek) elsődleges célja a háborúhoz kapcsolódó hazai propaganda mechanizmusainak szemléltetése gazdag tárgyi és dokumentum-emléken keresztül. Az interaktív kiállításon megnézheti például IV. Károly koronázását eredeti filmen, láthat háborús sörplakátot, hadisegélyezésre felhívó dokumentumokat, az ellenséget gúnyoló karácsonyi üdvözlőlapot vagy térképeket, de gyönyörködhet Vaszary János vagy Mednyánszky László háborús rajzaiban is. Beléphet a tatár kioszkot idéző hadikiállítás egy pavilonjába, amelyben ezúttal eredeti háborús plakátokat mutatunk be.
A projekt az OSZK Tudományos Igazgatóság irányításával az erre létrehívott munkacsoport révén valósult meg. Kurátorok: Ifj. Bertényi Iván történész, Katona Anikó művészettörténész, Szőts Zoltán Oszkár történész.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület, V. és VI. emelet
https://www.facebook.com/events/171111069890683/
http://www.oszk.hu/kiallitasok/propaganda-az-elso-vilaghaboruban-â-kiallitas
Fotó: www.oszk.hu
