Mivel lehet egy 200. születésnapra készülni? Főleg egy olyan ünnepelt esetében, akinek a nevét már akkor is tanulja az ember, amikor még nem érti, mi is a jelentősége és a szerepe a hordozójának?

Számomra csak homályos hangulatok maradtak meg az apró nemzeti szín papírzászlókról egy szobor tövében és az ünnepi műsor izgalmából, ahol egy akkor még mérsékelten hozzáférhető versnél azon szorongtam, hogy vajon elő fog-e jönni a következő sora vagy végképp elvesztem a fonalat. Az egyéni élményeken túl, ha egy magyar kultúrához kötődő embertől megkérdezzük, ki is tulajdonképpen Petőfi Sándor, a tekintetében valószínűleg rosszallással vegyes kétkedés csillan: „Persze hogy tudom! Mindenki tudja!”

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) múzeumpedagógiai osztályának munkatársaiként szeretjük a kérdéseket, jobban, mint a kicsit mindig normatívnak ható válaszokat. Így indítottunk el egy előszületésnapi kampányt, ami kérdőjelet tesz Petőfi neve mögé. Egészen pontosan a hozzá kapcsolódó közhelyek, amilyen a híres, magyar, költő és forradalmár mögé. Hogyan lehet érteni ezeket a „címkéket”? Hogyan lehetett érteni a XIX. században és hogyan napjainkban?

A Petőfi-hálózatok beszélgetéssorozatban egészen különböző diszciplínák szakértőit, alkotókat kértünk és kérünk meg, hogy a saját szempontrendszerük felől fogalmazzák meg viszonyulásukat a Petőfi-jelenséghez vagy éppen Petőfi korához. A 90–120 perces YouTube-videók igazi csemegék azoknak, akik szeretik, ha egy-egy fogalom, jelenség tágabb értelmezői rendszerekben is elő-előbukkan, és sokszínűségében mutatkozik meg.

PSofficial 

A PSofficial egy TikTok-profil. A 14+2 részes animációs sorozat ugyanarra a kérdésre épül, mint a Petőfi-hálózatok: ki is Petőfi Sándor, a híres magyar, forradalmár költő?

Bár a TikTok az egypercesnél nem hosszabb videók egészen extrém felülete, mégis most épp ez az egyik legnépszerűbb platform a 12 és 16 évesek körében. S mit tehet a múzeumpedagógus, ha virtuális közönséget, közösséget szeretne szervezni? Hát oda megy, ahol az egyik fontos közönsége sok időt tölt!

Mindenfajta marketinges rálátás és szaknyelv nélkül, sommás egyszerűsítéssel fogalmazva: a TikTok a minden érzékszervre egyszerre ható, jellemzően extrém rövid (inkább 30 másodperc vagy az alatti), általában csattanóra komponált figyelemfelhívó, sokkoló, vicces jelenetek felülete, ahol szinte naponta változnak a trendek (az, hogy milyen hangra, milyen videó a legfelkapottabb épp), de a már egyszer felkerült filmecskék újra és újra népszerűek lehetnek, nem vár rájuk a régi Facebook-posztokat jellemző mély felejtés sötétsége.

De mit posztoljon egy múzeum a TikTokon?

A négy közhely mentén összegyűjtöttünk olyan Petőfi-történeteket, amelyek finoman a „címkék” nagyonis leegyszerűsítő és egyértelmű sarkosságát kezdik ki, majd ezeket a csattanóra komponált, jellemzően életrajzi mozzanatokat még sokszor átbeszéltük a múzeum marketinges szakembereivel, hogy kiválasszuk a legjobbakat, a leginkább „felületkompatibiliseket”, majd odaadtuk őket egy tehetséges grafikusnak, Felvidéki Miklósnak, aki fanyar, geges, néhol harsány képi humorral egy animációs sorozatot teremtett.

Az elsődleges cél a figyelemfelkeltés volt, a
meghökkentés, a kissé szürreális, de mosolyogtató hozzáférhetetlenség érzetének
megteremtése, a kíváncsiság felkeltése. A követők száma persze semmit nem
jelent, de szeretjük, hogy 6000 felé mentünk!

Akit ezek a kis szösszenetek kíváncsivá tettek, az megismerheti a TikTok-videók mögötti történeteket, ha ellátogat a PIM honlapjának Online múzeumpedagógia elnevezésű aloldalára.

Czékmány Anna írása a Magyar Múzeumok oldalán jelent meg.